Események betöltése

« Összes Események

  • Ez az esemény elmúlt.

LÉLEKHARANG / dráma

2019-04-16. 19:00 - 21:00

|Ismétlődő Esemény (Az összes)

One event on 2018-03-19 at 19:00

One event on 2018-03-19 at 13:00

One event on 2018-03-28 at 19:00

One event on 2018-04-16 at 13:00

One event on 2018-04-16 at 19:00

One event on 2018-05-06 at 19:00

One event on 2019-04-16 at 19:00

One event on 2019-04-28 at 19:00

PÁSKÁNDI GÉZA

LÉLEKHARANG

Dráma két részben

Színházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért, kinek a megbízásából, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló, egyszerű szabólegény. 

Szereposztás: Libényi János, szabósegéd, csákvári magyar, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes, osztrák, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány, magyar, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó, Libényi nénje, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde, osztrák lány, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel, Hilde rokona, mózesvallású szabómester Bécsben, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ

Látvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra

Rendező: Léner András

A jegyek ára: 1500 Ft, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft.

 

 

 

Érdekességek az előadáshoz:


PÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG

Páskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.

 

A színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt, és egy ideig attól kellett tartani, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják, néhány napos kihallgatás után, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják.

Páskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr, hány óra? című novella, ami alapján film is készült, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód, a testi-lelki kiszolgáltatottság, a megalázottság, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül.

A szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az, ami elhiteti Libényivel, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek, hogy ő kiválasztott, és mint kiválasztott ő hivatott arra, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért, azzal, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát.

Páskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra, hogy a vallatás lélektanán, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki, illetve ki kit hallgat le, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.
 A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít, ezért úgy gondolja, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos.

Páskándi Géza írói bravúrja, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be, hanem a magyar vallató tiszt, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel, és kéri, már-már könyörög a szabólegénynek, hogy vallja azt, hogy a nővére miatti féltékenységből tette, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:
  „Libényi: Nincs semmim, csak ez…  egyetlen vagyonom, birtokom, ez…
Kapitány: Mi, mi?

Libényi: A merénylet.”

Libényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt.

A Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi), Safranek Károly (Kapitány), Schlanger András (Vallató), Szigeti András (Mayer), Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak.

Szemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról:

 „A vallató: a hatalomtól rettegő, megtört zsákmány állat, aki meg akar felelni a hatalomnak, és a vallatottból, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása, ellenállása. A vallatás lényege, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az, hogy a vallatott mitől olyan erős, hogy ellen tud állni, hol lehet megfogni?”

„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere, hogyan jut el idáig egy ember?
– Minden kutatás arra jutott, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre, az apakép hiányára, egyéni elszigeteltségre, kilátástalanságra, vagy alulműveltségre kiváltó okként, de ezt a pszichometria nem igazolja, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból, jó körülmények közül érkeznek, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak, a lelkivilág képlékeny, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával, küszködéssel, devianciával, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz, hogy valakiből merénylő váljék, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam, de nem igaz, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő, akik „lelkileg megérinthetőek”, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.”

(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ, vajon mi visz rá egy embert, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)
 https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635

A MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE

Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.”

http://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf

 

FESTMÉNY

A festményt J. J. Reiner festette 1853-ban, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v., 1853)
http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg

Libényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner)

 

Kapcsolódó linkek:

Páskándi Géza életrajz
http://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm

Tarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen
http://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf

Magyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)

https://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29

Dávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei
http://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html

 

Részletek

Dátum:
2019-04-16
Időpont:
19:00 - 21:00

Helyszín

Stúdióterem
Bezárás