TÁJELŐADÁS – Salgótarján

írta Sándor Anita

2023-03-31

Komment

0

Barta Lajos

SZERELEM

Szenvedélyes vígjáték

Nelli. Lujza. Böske. Egy keserű vénlány. Egy különleges végzet asszonya. Egy széllelbélelt csitri. A három Szalay-lány. Okosak, nem haboznak kimondani a véleményüket, van humoruk és mernek bízni az érzelmeikben. Háromféle kedély. Háromféle vágy. Háromféle sors. A lányok életében jönnek és mennek a bohém költők, a fess katonák, a magukat kímélő hivatalnokok. Van, aki a szavak virtuóza, van, aki a várakozásé, van, aki az önfegyelemé. Az álmok időnként valósággá válnak. Majd a valóságok távoli álommá szelídülnek. Tényleg ennyi lenne a vágy, a boldogság, a szerelem?
Izgalmas, különböző színházi világokból, kultúrkörökből érkező impulzusok találkoznak az előadásban: a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata közös produkciójában nemcsak e két színház, hanem kassai és marosvásárhelyi színészek, alkotók is részt vesznek.

.

SZEREPLŐK:
Kerekes Éva
Őze Áron
Kalmár Zsuzsa
Magyar Zsófia
Grgity Niki
Kiss Attila
Vrabecz Botond
Jerger Balázs
László Csaba
Gasparik Gábor

.

ALKOTÓK:
Látványtervező: Őry Kati
Dramaturg: Gyarmati Kata, Forgács Miklós
Kivitelező: Hornyik Orsolya, Nagy Éva
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Rendező: Czajlik József

Vendégelőadás a Zenthe Ferenc Színházbanban (SALGÓTARJÁN)

.

Előadás hossza: 2 óra 20 perc szünettel
Helyszín: SALGÓTARJÁN – Zenthe Ferenc Színház

Fotók: Ónodi Zoltán

TÁJELŐADÁS – Salgótarján

írta Sándor Anita

2023-03-30

Komment

0

JÓNÁS KÖNYVE

fizikai színházi előadás

Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye valamint versek és vendégszövegek felhasználásával

Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója, aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét?”

Jónás egy szökött próféta, fülöncsípett, visszacibált, majdhogynem méltatlan ige-hirdető. Egy bot-csinálta hős, egy kudarc-hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős. És persze, éppen a tények ősi dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz a harchoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül ugyan mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból.

Szereplők:

Auksz Éva, Csadi Zoltán, Kiss Attila, Kecskés Tímea, Tőkés Imola, Sipos Áron / Hajnal János

Alkotók:

Zeneszerző: Sulyok Benedek

Díszlet-, jelmeztervező: Rákay Tamás

Szövegkönyv: Csadi Zoltán

Koreográfus asszisztens: Tőkés Imola

Rendező-koreográfus: Györfi Csaba

Vendégelőadás a Zenthe Ferenc Színházbanban (SALGÓTARJÁN)

Az előadás hossza: 1 óra szünet nélkül
Helyszín: SALGÓTARJÁN – Zenthe Ferenc Színház

Fotók: Ónodi Zoltán

TÁJELŐADÁS – Budapest

írta Sándor Anita

2023-03-27

Komment

0

Barta Lajos

SZERELEM

Szenvedélyes vígjáték

Nelli. Lujza. Böske. Egy keserű vénlány. Egy különleges végzet asszonya. Egy széllelbélelt csitri. A három Szalay-lány. Okosak, nem haboznak kimondani a véleményüket, van humoruk és mernek bízni az érzelmeikben. Háromféle kedély. Háromféle vágy. Háromféle sors. A lányok életében jönnek és mennek a bohém költők, a fess katonák, a magukat kímélő hivatalnokok. Van, aki a szavak virtuóza, van, aki a várakozásé, van, aki az önfegyelemé. Az álmok időnként valósággá válnak. Majd a valóságok távoli álommá szelídülnek. Tényleg ennyi lenne a vágy, a boldogság, a szerelem?
Izgalmas, különböző színházi világokból, kultúrkörökből érkező impulzusok találkoznak az előadásban: a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház és a Szabadkai Népszínház Magyar Társulata közös produkciójában nemcsak e két színház, hanem kassai és marosvásárhelyi színészek, alkotók is részt vesznek.

.

SZEREPLŐK:
Kerekes Éva
Őze Áron
Kalmár Zsuzsa
Magyar Zsófia
Grgity Niki
Kiss Attila
Vrabecz Botond
Jerger Balázs
László Csaba
Gasparik Gábor

.

ALKOTÓK:
Látványtervező: Őry Kati
Dramaturg: Gyarmati Kata, Forgács Miklós
Kivitelező: Hornyik Orsolya, Nagy Éva
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Rendező: Czajlik József

Vendégelőadás a Klebelsberg Kultúrkúriában (BUDAPEST)

.

Helyszín: BUDAPEST – Klebelsberg Kultúrkúria

Előadás hossza: 2 óra 20 perc szünettel

Fotók: Ónodi Zoltán

TÁJELŐADÁS – Paks

írta Sándor Anita

2023-03-09

Komment

0

Fodor Sándor

CSIPIKE ÉS KUKUCSI

Kalandos mesejáték erdőlakókkal

„Fel a fejjel, ki a mellel, gyáva ember, aki nem mer!” – kiáltja el magát Csipike, az óriásnagy bükkfa lakója, bátorítva az erdőben élő társait. Csipike folyton-folyvást szervezkedik, figyel és fülel. Szeretetre, békére szeretné tanítani barátait, néha az őrületbe kergetve őket. Az a vágya, hogy az állatok ne bántsák egymást többé, szeressék és becsüljék meg a körülöttük lévő környezetet. Bőgőórákat ad a szarvasnak, tanítja a bolhás nyulat, Kukucsit, a lusta vakondot meg a reggel-este daloló madarat. Fodor Sándor kalandos és humoros meseregénye szeretetre, elfogadásra tanít minket úgy, hogy közben észre sem vesszük, hogy az erdő lakói a legjobb barátainkká válnak.

.

Szereplők:

Csipike: Vrabecz Botond
Kukucsi: Fekete Ágnes
Madár: Kecskés Tímea
Nyúl: Gasparik Gábor
Szarvas: Kecskés Tímea és Gasparik Gábor

.

Alkotók:

Dramaturg: Szász Hanna
Zene: Farkas Bence
Rendezőasszisztens, súgó: Palkó Panka
Rendező-koreográfus: Tőkés Imola

Vendégelőadás a Csengey Dénes Kulturális Központban (PAKS)

Helyszín: PAKS – Csengey Dénes Kulturális Központ

Az előadás 4 éves kortól ajánlott.

Az előadás interaktív!

.

Beszélgetés Tőkés Imolával, a meseelőadás rendezőjével:

Fotók: Ónodi Zoltán

A Csipike és Kukucsi stábja

HJA, KÉREM, A NŐ – AZ NŐ! / Zenés analízis a női lélekről (TÁJELŐADÁS – Salgótarján)

írta Sándor Anita

2022-11-30

Komment

0

HJA, KÉREM, A NŐ – AZ NŐ!
Zenés analízis a női lélekről

Tulajdonképpen mi az, hogy Nő? Karinthy Frigyes szerint a Férfi és a Nő mindig mást akar: a Férfi a Nőt, a Nő a Férfit. Lehet. Mindenesetre nincs az a férfi, aki vetekedhetne egy nő sokszínűségével, titokzatosságával. A férfilélek átlátszó, a női kiismerhetetlen.
Maradjunk egy egyszerű válasznál: a Nő – maga a Csoda! Hogyan lehetséges egy Csodát hétköznapi módon elemezni? Előadásunkban erre teszünk kísérletet. Nőkről beszélünk és éneklünk sanzonokat, kuplékat, nőkről, akik ezekben a színpadi jelenetekben talán valamiféle magyarázatot adnak arról, hogy a női lélek kimagyarázhatatlan.
Olyan szerzőkhöz folyamodtunk, akik a 20. század elején szerették volna megismerni a rejtélyt, amit a Nő jelent. Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Thury Zoltán, Herczeg Ferenc, Szini Gyula, Kosztolányi Dezső írásait a Nőről előadják: Auksz Éva, Holecskó Orsolya, Szűcs Kinga, Vándor Éva. A női lélek megértésében két férfi segít: Őze Áron és Derzsi György.
Zongorán játszik: Erős Csaba

..

SZEREPLŐK:
Auksz Éva
Holecskó Orsolya
Szűcs Kinga
Vándor Éva
Derzsi György
Őze Áron
.

ALKOTÓK:

Zongorista: Erős Csaba
Szöveg: Szűcs Kinga
Látvány: Horváth Éva
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Súgó: Siegrist Cecília
Rendező: Korcsmáros György

Vendégelőadás a Zenthe Ferenc Színházban
(SALGÓTARJÁN)

.

Az előadás hossza: 2 óra 10 perc szünettel

Helyszín: SALGÓTARJÁN – Zenthe Ferenc Színház

Fotók: Ónodi Zoltán

.

Az előadásban szereplő betétdalok szerzői: Buday Dénes, Erdélyi Mihály, Fényes Szabolcs, Forgács Ádám,
Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó. A dalok az UMPA ügynökség engedélyével kerültek előadásra.

HJA, KÉREM, A NŐ – AZ NŐ! / Zenés analízis a női lélekről (TÁJELŐADÁS – Salgótarján)

írta Sándor Anita

2022-11-29

Komment

0

HJA, KÉREM, A NŐ – AZ NŐ!
Zenés analízis a női lélekről

Tulajdonképpen mi az, hogy Nő? Karinthy Frigyes szerint a Férfi és a Nő mindig mást akar: a Férfi a Nőt, a Nő a Férfit. Lehet. Mindenesetre nincs az a férfi, aki vetekedhetne egy nő sokszínűségével, titokzatosságával. A férfilélek átlátszó, a női kiismerhetetlen.
Maradjunk egy egyszerű válasznál: a Nő – maga a Csoda! Hogyan lehetséges egy Csodát hétköznapi módon elemezni? Előadásunkban erre teszünk kísérletet. Nőkről beszélünk és éneklünk sanzonokat, kuplékat, nőkről, akik ezekben a színpadi jelenetekben talán valamiféle magyarázatot adnak arról, hogy a női lélek kimagyarázhatatlan.
Olyan szerzőkhöz folyamodtunk, akik a 20. század elején szerették volna megismerni a rejtélyt, amit a Nő jelent. Molnár Ferenc, Heltai Jenő, Szép Ernő, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Thury Zoltán, Herczeg Ferenc, Szini Gyula, Kosztolányi Dezső írásait a Nőről előadják: Auksz Éva, Holecskó Orsolya, Szűcs Kinga, Vándor Éva. A női lélek megértésében két férfi segít: Őze Áron és Derzsi György.
Zongorán játszik: Erős Csaba

..

SZEREPLŐK:
Auksz Éva
Holecskó Orsolya
Szűcs Kinga
Vándor Éva
Derzsi György
Őze Áron
.

ALKOTÓK:

Zongorista: Erős Csaba
Szöveg: Szűcs Kinga
Látvány: Horváth Éva
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Súgó: Siegrist Cecília
Rendező: Korcsmáros György

Vendégelőadás a Zenthe Ferenc Színházban
(SALGÓTARJÁN)

.

Az előadás hossza: 2 óra 10 perc szünettel

Helyszín: SALGÓTARJÁN – Zenthe Ferenc Színház

Fotók: Ónodi Zoltán

.

Az előadásban szereplő betétdalok szerzői: Buday Dénes, Erdélyi Mihály, Fényes Szabolcs, Forgács Ádám,
Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó. A dalok az UMPA ügynökség engedélyével kerültek előadásra.

LÁBNYOM – LISELOTTE ÉS A MÁJUS / táncjáték (TÁJELŐADÁS – Budapest)

írta Sándor Anita

2022-11-20

Komment

0

Vendégelőadás a Bethlen Téri Színházban
(BUDAPEST – SŐT7 Fesztivál):

LÁBNYOM
öko-táncelőadás

„Ha emberként tekintenénk a természetre,
rádöbbennénk, mit csinálunk vele.”

A városi létforma egyre inkább elfeledteti velünk ősi vonzódásunkat a természet iránt. A saját haszonszerzése által vezérelt ember kíméletlenül pusztítja a természeti javakat. Az ökológiai lábnyom sokaknak csak egy számadat, ami az emberi tevékenység környezetre tett hatását méri globális és egyéni szinten egyaránt. Ám ha a számok mögé nézünk, látjuk a következményeket is: a természet harmóniája, lágysága, végtelen nyugalma helyett az urbanizált ember kiüresedett, robotikussá, szaggatottá és szilánkossá vált világa sejlik fel. De mindig van választási lehetőségünk. Mi döntjük el, hogy hogyan viszonyulunk a természethez és milyen nyomot hagyunk ezen a Földön. Az előadás a modern tánc formanyelvét, valamint egy ősi technika, a harcművészet elemeit használva jeleníti meg az ember és a természet, valamint az egyes emberek között dúló ellentéteket.
.
ALKOTÓK:
Rendező – koreográfus: Dunaveczki Éva
Asszisztens: Perger Balázs
Harcművészet szakértő: Szénási Gergely Zoltán
Dramaturg: Garajszki Margit
Zene: Nánási Péter
Animáció: Nagy Tibor
Jelmez: Jaklics Liliána

.

.Közreműködik a Bartók Táncszínház és a Varidance Társulata:
Asbolt Eszter
Deák Bálint
Dunaveczki Éva
Hahn Jusztina Sára
Halmosi Dzsenifer
Kecskeméti Gergő
Perger Balázs
Péter Szilvia
Simon Gergő
Veres Tamás

LISELOTTE ÉS A MÁJUS

Pozsgai Zsolt nagysikerű tragikomédiájának táncszínházi ősbemutatója

Liselotte – a NŐ – kétségbeesetten hajszolja a szerelem adta boldogságot. Egyetlen vágya egy társ, aki mellett leélheti életét.

A történet során Liselotte öt, merőben eltérő férfival (régi osztálytárs, hipochonder könyvelő, vízvezeték-szerelő, skizofrén költő, hajléktalan) találkozik lakásán, akik mind véletlen szerencsétlenségük miatt különbözőképpen vesztik életüket. Miközben Liselotte próbál érvényt szerezni vágyának, keresi a választ a mindenkit foglalkoztató kérdésre – férfi = boldogság.
Vajon Liselotte útja véget ér a hatodik férfi megjelenésével vagy tovább folytatódik a tragikus sorozat?

Liselotte:
Asbolt Eszter Anna
Halmosi Dzsenifer
Péter Szilvia
Hahn Jusztina Sára
Bánházy Eszter

Férfiak:
Karl, régi osztálytárs: Veres Tamás
Ludwig, könyvelő: Deák Bálint
Heinrich, vízvezeték-szerelő: Végső Zsolt
Roland, költő: Simon Gergő
Nikolaus, hajléktalan: Perger Balázs Márk
Szmokingos: Kecskeméti Gergely

.

ALKOTÓK:
Író: Pozsgai Zsolt
Zeneszerző: Pirisi László
Jelmez: Seregélyes Györgyi
Díszlet: Bánházy Eszter
Rendező-koreográfus: Bánházy Eszter
Közreműködtek:
Hegedű: Veér Csongor
Költő hangja: Jászberényi Gábor
Liselotte hangja: Bánházy Eszter

.

Dunaveczki Éva és Bánházy Eszter tánccipő mellett rendezői, koreográfusi szerepbe bújnak. Előbbi a Lábnyom, utóbbi a Liselotte és a május című előadást viszi stúdiótermi körülmények közé. Mindkét darab a Bartók Táncszínház társulata játékában valósul meg. Képünkön a két fiatal táncos-koreográfus a látványtervet elfogadó értekezlet után.
Táncjátékunk két felvonásban tekinthető meg: Lábnyom, illetve Liselotte és a május címeken. A két felvonás két különböző történetet mesél el. A Lábnyom különböző modern táncstílusokkal kombinálva mutatja be a Földünk helyzetét. A Liselotte és a május a újszerű mozgásvilág feldolgozásában meséli el egy nő esetét – Pozsgai Zsolt műve alapján.

.

Helyszín: BUDAPEST – Bethlen Téri Színház, SŐT7 Fesztivál

Az előadások időtartama: 35 perc + 40 perc, köztük szünettel

.

JÓNÁS KÖNYVE / fizikai színházi előadás (TÁJELŐADÁS – Cegléd)

írta Sándor Anita

2022-11-08

Komment

0

JÓNÁS KÖNYVE

fizikai színházi előadás

Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye valamint versek és vendégszövegek felhasználásával

Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója, aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét?”

Jónás egy szökött próféta, fülöncsípett, visszacibált, majdhogynem méltatlan ige-hirdető. Egy bot-csinálta hős, egy kudarc-hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős. És persze, éppen a tények ősi dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz a harchoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül ugyan mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból.

Szereplők:

Auksz Éva, Csadi Zoltán, Kiss Attila, Kecskés Tímea, Tőkés Imola, Sipos Áron / Hajnal János

Alkotók:

Zeneszerző: Sulyok Benedek

Díszlet-, jelmeztervező: Rákay Tamás

Szövegkönyv: Csadi Zoltán

Koreográfus asszisztens: Tőkés Imola

Rendező-koreográfus: Györfi Csaba

Vendégelőadás a Kossuth Művelődési Központban (CEGLÉD)

Az előadás hossza: 1 óra szünet nélkül
Helyszín: CEGLÉD – Kossuth Művelődési Központ

Fotók: Ónodi Zoltán

Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék (TÁJELŐADÁS – KŐSZEG)

írta Sándor Anita

2022-08-02

0

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba

Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék

Víg farsangi atrocitás

Budán járunk, 1532 farsangján, öt és fél évvel a mohácsi vész után. A szultán támogatásával Alois Gritti, velencei származású kereskedő-kalandor lett Szapolyai János király oldalán Magyarország kormányzója. Néhány esztendős budai tartózkodása alatt nemcsak a város polgárai körében veszítette el népszerűségét, de helyettese, Nádasdy Tamás is ellene fordult. Amikor Grittit végre Konstantinápolyba rendelik, Nádasdy elérkezettnek látja az időt arra, hogy egy farsangi játék (ludus magnus) bemutatásával végképp felszítsa a kormányzó elleni indulatokat.
A mi játékunk az ő játéka létrehozásának és bemutatásának kalandos históriáját meséli el, a merész terv megszületésétől az egyetlen előadás megjósolhatatlan szenzációjáig. Egy költői lelkületű adószedő, egy szende cemende, egy szakácsnőnek öltözött szultán, aki mindemellett írnok és segédszínész, és a többi, vérbő figura csetlés-botlásában voltaképpen a magát festő színház parádézik nagy kedvvel és leleménnyel a kőszegi vár színpadán. A karneváli játék műfajához illően harsány karakterek, rohanó események, látványos fordulatok és a keserédes komikum egyszerre sodorják magukkal és szögezik székéhez a nézőt.

A Kőszegi Várszínház és a Bartók Kamaraszínház ősbemutatója

SZEREPLŐK:

Szapolyai János – Vízkeleti Zsolt
(idősebb úr, leereszkedően nyájas, a végén deus ex machinaként bukkan fel)

Gritti Alajos – Jegercsik Csaba
(negyvenes, minden hájjal megkent, gátlástalan szerencselovag)

Nádasdy Tamás – Ágoston Péter
(cinikus főnemes, túl a harmincon, törtető és ügyeskedő, hajlamos a köpönyegforgatásra)

Pozaka Pál – Göttinger Pál
(fiatal, művészként álmodozó, fennkölt és naiv lélek, adóbehajtóként szőrszálhasogatón szabálykövető)

Kardos László – Bede-Fazekas Szabolcs
(deák, játszó – negyvenes, örök vesztes és komikus mellékszereplő, folyton a háttérbe szorul, mindenki kihasználja, ő meg siránkozik)

Bogádi János – Vízkeleti Zsolt
(deák, Gritti embere – középkorú, száraz bürokrata, fösvény harmincados (vámtisztviselő), mindenben a problémát látja; a nők bálványának hiszi magát)

Ibolyka – Alberti Zsófia
(húsz körüli, könnyű erkölcsű, gyakorlatias és rámenős, ambiciózus szinte-szűz leány)

Befana Balázsné – Fekete Linda
(élvhajhász vénasszony, amúgy varrónő)

ALKOTÓK:

Jelmeztervező: Cselényi Nóra
Díszlettervező: Kovács-Yvette Alida
Dramaturg: Karácsony Ágnes
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Rendező: Őze Áron

Fotó: Ónodi Zoltán

.

Kapcsolódó cikkek, bejegyzések: Újabb darabot próbál a Bartók színház csapata / Göttinger Pál oldala

HAMLEAR, a dán királyfiból lett brit király (TÁJELŐADÁS – GYULA)

írta Sándor Anita

2022-07-14

0

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba

HAMLEAR

A DÁN KIRÁLYFIBÓL LETT BRIT KIRÁLY

Két felvonás / 14 éves kortól ajánljuk

A színdarab Shakespeare két tragédiájának – a Hamletnek és a Lear királynak – cselekményét fűzi egybe, azok egymásra rímelő viszonyait, konfliktusait összehangolva kínál egy nagyívű, a főhős ifjúkorától öregkoráig tartó, burleszk elemekkel át- meg átszőtt, ugyanakkor finom és igényes paródiát. Mindezzel együtt az irodalmi persziflázs csak kerete a műnek – a középpontban nagy emberi kérdések: a szülő-gyermek kapcsolat, a viszonzatlan érzelmek, a megfelelési vágy, az öregedéssel való szembenézés shakespeare-i pillanatainak tragikomikus újrafeldolgozása áll.
A színdarab szerkezete és nyelve is a shakespeare-i hagyományokat követi. Az első két felvonás a Hamlet zanzásított változata, ezt két rövid jelenet mint harmadik felvonás vezeti át az utolsó két felvonásba: egy, az eredeti történet fő- és mellékszálait egyaránt beépítő Lear-adaptációba. A szöveg, akárcsak az eredeti műveké, általában rímtelen jambus, ún. blank verse, melyet időnként prózában írt jelenetek, máskor énekbetétek tesznek változatosabbá. A nyelv tudatosan játszik a klasszikus mintával – sok ismert Arany- és Vörösmarty-fordításrészletet használ fel, a megfelelő módon hozzáigazítva a komikus helyzetekhez, ugyanakkor bővelkedik a mai fordulatokban, anakronizmusokban is.
A színdarab meglátásunk szerint egy harsány, abszurd, Monty Python-szerű komédiának szolgálhat alapjául. Az erős, jól játszható helyzetek, az eleven ritmus, a sokféle, hatásosan végigvitt karakter, a nyelvi humor, és Bánk bán figurájában a hazakacsintás egyaránt hozzájárulhat az előadás szakmai és közönségsikeréhez.

.

ALKOTÓK:
Rendező: Őze Áron
Rendező asszisztens: Palkó Panka
Díszlet és Jelmezterv: Matyi Ágota

.

SZEREPLŐK:
Hamlear – Nagy Ervin
Bánk bán – Sipos Imre
Id. Hamlear – Szemán Béla
Claudius/Kenetlen – Vasvári Csaba
Polonius/Cationtugud – Papp János
Laertes – Jegercsik Csaba
Edgar/Edmund – Ágoston Péter
Gertrúd/Goneril – Kovács Vanda
Ophelia/Regan – Marjai Virág
Cordelia – Alberti Zsófi

Vendégelőadás a Gyulai Várszínházban
(GYULA)

Jegyvásárlás a Gyulai Várszínházi előadásra:

A Hamlear a Bartók Kamaraszínház és a Gyulai Várszínház közös produkciója.

Az előadás hossza: 2 óra 40 perc egy szünettel

Helyszín: GYULA – Gyulai Várszínház

KRITIKÁK A HAMLEAR ELŐADÁSRÓL:

Revizoronline.com – Bazsányi Sándor kritikája
Prae.hu – Pikli Natália kritikája
Index.hu – F. Tóth Benedek kritikája
ART7.hu – Rosznáky Varga Emma kritikája
Barkaonline.hu – Fazekas Sándor kritikája

Fotók: Ónodi Zoltán

Fotók az előadásból:

Fotók a próbákról

Fotók az olvasópróbáról

tájelőadás

Kapcsolódó cikkek

Fotók: Ónodi Zoltán

Kapcsolódó cikkek

Kapcsolódó cikkek

Vendégelőadás a Csengey Dénes Kulturális Központban (PAKS)

Beszélgetés Tőkés Imolával, a meseelőadás rendezőjével:

Fotók: Ónodi Zoltán

Kapcsolódó cikkek

.

Az előadásban szereplő betétdalok szerzői: Buday Dénes, Erdélyi Mihály, Fényes Szabolcs, Forgács Ádám, Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó. A dalok az UMPA ügynökség engedélyével kerültek előadásra.

Kapcsolódó cikkek

.

Az előadásban szereplő betétdalok szerzői: Buday Dénes, Erdélyi Mihály, Fényes Szabolcs, Forgács Ádám, Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó. A dalok az UMPA ügynökség engedélyével kerültek előadásra.

Kapcsolódó cikkek

LÁBNYOM öko-táncelőadás

„Ha emberként tekintenénk a természetre, rádöbbennénk, mit csinálunk vele.”

.

.Közreműködik a Bartók Táncszínház és a Varidance Társulata: Asbolt Eszter Deák Bálint Dunaveczki Éva Hahn Jusztina Sára Halmosi Dzsenifer Kecskeméti Gergő Perger Balázs Péter Szilvia Simon Gergő Veres Tamás

LISELOTTE ÉS A MÁJUS

Pozsgai Zsolt nagysikerű tragikomédiájának táncszínházi ősbemutatója

Liselotte – a NŐ – kétségbeesetten hajszolja a szerelem adta boldogságot. Egyetlen vágya egy társ, aki mellett leélheti életét.

Liselotte: Asbolt Eszter Anna Halmosi Dzsenifer Péter Szilvia Hahn Jusztina Sára Bánházy Eszter

Férfiak: Karl, régi osztálytárs: Veres Tamás Ludwig, könyvelő: Deák Bálint Heinrich, vízvezeték-szerelő: Végső Zsolt Roland, költő: Simon Gergő Nikolaus, hajléktalan: Perger Balázs Márk Szmokingos: Kecskeméti Gergely

.

ALKOTÓK: Író: Pozsgai Zsolt Zeneszerző: Pirisi László Jelmez: Seregélyes Györgyi Díszlet: Bánházy Eszter Rendező-koreográfus: Bánházy Eszter Közreműködtek: Hegedű: Veér Csongor Költő hangja: Jászberényi Gábor Liselotte hangja: Bánházy Eszter

Kapcsolódó cikkek

Fotók: Ónodi Zoltán

Kapcsolódó cikkek

Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba

Vízkereszti Gritti, avagy a bőrre menő játék

Víg farsangi atrocitás

A Kőszegi Várszínház és a Bartók Kamaraszínház ősbemutatója

SZEREPLŐK:

Szapolyai János – Vízkeleti Zsolt (idősebb úr, leereszkedően nyájas, a végén deus ex machinaként bukkan fel)

Gritti Alajos – Jegercsik Csaba (negyvenes, minden hájjal megkent, gátlástalan szerencselovag)

Nádasdy Tamás – Ágoston Péter (cinikus főnemes, túl a harmincon, törtető és ügyeskedő, hajlamos a köpönyegforgatásra)

Pozaka Pál – Göttinger Pál (fiatal, művészként álmodozó, fennkölt és naiv lélek, adóbehajtóként szőrszálhasogatón szabálykövető)

Kardos László – Bede-Fazekas Szabolcs (deák, játszó – negyvenes, örök vesztes és komikus mellékszereplő, folyton a háttérbe szorul, mindenki kihasználja, ő meg siránkozik)

Bogádi János – Vízkeleti Zsolt (deák, Gritti embere – középkorú, száraz bürokrata, fösvény harmincados (vámtisztviselő), mindenben a problémát látja; a nők bálványának hiszi magát)

Ibolyka – Alberti Zsófia (húsz körüli, könnyű erkölcsű, gyakorlatias és rámenős, ambiciózus szinte-szűz leány)

Befana Balázsné – Fekete Linda (élvhajhász vénasszony, amúgy varrónő)

ALKOTÓK:

Jelmeztervező: Cselényi Nóra Díszlettervező: Kovács-Yvette Alida Dramaturg: Karácsony Ágnes Rendezőasszisztens: Palkó Panka Rendező: Őze Áron

Fotó: Ónodi Zoltán

.

Kapcsolódó cikkek

KRITIKÁK A HAMLEAR ELŐADÁSRÓL:

❗ A műsorváltozás jogát fenntartjuk. ❗

❗ Az előadások látogatása mindig a hatályban lévő szabályozások szerint lehetséges! ❗

Kapcsolódó cikkek

Az előadásban szereplő betétdalok szerzői: Buday Dénes, Erdélyi Mihály, Fényes Szabolcs, Forgács Ádám,
Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó. A dalok az UMPA ügynökség engedélyével kerültek előadásra.

Az előadásban szereplő betétdalok szerzői: Buday Dénes, Erdélyi Mihály, Fényes Szabolcs, Forgács Ádám,
Hajdú Júlia, Tamássy Zdenkó. A dalok az UMPA ügynökség engedélyével kerültek előadásra.

LÁBNYOM
öko-táncelőadás

„Ha emberként tekintenénk a természetre,
rádöbbennénk, mit csinálunk vele.”

.Közreműködik a Bartók Táncszínház és a Varidance Társulata:
Asbolt Eszter
Deák Bálint
Dunaveczki Éva
Hahn Jusztina Sára
Halmosi Dzsenifer
Kecskeméti Gergő
Perger Balázs
Péter Szilvia
Simon Gergő
Veres Tamás

Liselotte:
Asbolt Eszter Anna
Halmosi Dzsenifer
Péter Szilvia
Hahn Jusztina Sára
Bánházy Eszter

Férfiak:
Karl, régi osztálytárs: Veres Tamás
Ludwig, könyvelő: Deák Bálint
Heinrich, vízvezeték-szerelő: Végső Zsolt
Roland, költő: Simon Gergő
Nikolaus, hajléktalan: Perger Balázs Márk
Szmokingos: Kecskeméti Gergely

ALKOTÓK:
Író: Pozsgai Zsolt
Zeneszerző: Pirisi László
Jelmez: Seregélyes Györgyi
Díszlet: Bánházy Eszter
Rendező-koreográfus: Bánházy Eszter
Közreműködtek:
Hegedű: Veér Csongor
Költő hangja: Jászberényi Gábor
Liselotte hangja: Bánházy Eszter

Szapolyai János – Vízkeleti Zsolt
(idősebb úr, leereszkedően nyájas, a végén deus ex machinaként bukkan fel)

Gritti Alajos – Jegercsik Csaba
(negyvenes, minden hájjal megkent, gátlástalan szerencselovag)

Nádasdy Tamás – Ágoston Péter
(cinikus főnemes, túl a harmincon, törtető és ügyeskedő, hajlamos a köpönyegforgatásra)

Pozaka Pál – Göttinger Pál
(fiatal, művészként álmodozó, fennkölt és naiv lélek, adóbehajtóként szőrszálhasogatón szabálykövető)

Kardos László – Bede-Fazekas Szabolcs
(deák, játszó – negyvenes, örök vesztes és komikus mellékszereplő, folyton a háttérbe szorul, mindenki kihasználja, ő meg siránkozik)

Bogádi János – Vízkeleti Zsolt
(deák, Gritti embere – középkorú, száraz bürokrata, fösvény harmincados (vámtisztviselő), mindenben a problémát látja; a nők bálványának hiszi magát)

Ibolyka – Alberti Zsófia
(húsz körüli, könnyű erkölcsű, gyakorlatias és rámenős, ambiciózus szinte-szűz leány)

Befana Balázsné – Fekete Linda
(élvhajhász vénasszony, amúgy varrónő)

Jelmeztervező: Cselényi Nóra
Díszlettervező: Kovács-Yvette Alida
Dramaturg: Karácsony Ágnes
Rendezőasszisztens: Palkó Panka
Rendező: Őze Áron