BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Bartók Kamaraszínház Dunaújváros - ECPv5.8.2//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Bartók Kamaraszínház Dunaújváros
X-ORIGINAL-URL:https://bartokszinhaz.hu
X-WR-CALDESC:Events for Bartók Kamaraszínház Dunaújváros
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:UTC
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0000
TZOFFSETTO:+0000
TZNAME:UTC
DTSTART:20180101T000000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC:20180319T190000
DTEND;TZID=UTC:20180319T210000
DTSTAMP:20260502T124610
CREATED:20180205T151545Z
LAST-MODIFIED:20180319T101159Z
UID:3646-1521486000-1521493200@bartokszinhaz.hu
SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma / STÚDIÓ BÉRLET 1
DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.”  \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n 
URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613-2018-03-19-2/
END:VEVENT
END:VCALENDAR