BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//Bartók Színház Dunaújváros - ECPv6.18.2//NONSGML v1.0//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH X-WR-CALNAME:Bartók Színház Dunaújváros X-ORIGINAL-URL:https://bartokszinhaz.hu X-WR-CALDESC:Események Bartók Színház Dunaújváros REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H X-Robots-Tag:noindex X-PUBLISHED-TTL:PT1H BEGIN:VTIMEZONE TZID:UTC BEGIN:STANDARD TZOFFSETFROM:+0000 TZOFFSETTO:+0000 TZNAME:UTC DTSTART:20170101T000000 END:STANDARD END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180302T170000 DTEND;TZID=UTC:20180302T180000 DTSTAMP:20180212T110353Z CREATED:20171030T100627Z LAST-MODIFIED:20180212T110353Z UID:10003310-1520010000-1520013600@bartokszinhaz.hu SUMMARY:MIKROKOZMOSZ / zenés mesejáték / ZÁRTKÖRŰ DESCRIPTION:Balassa Eszter – Csadi Zoltán\n \nMIKROKOZMOSZ \nZenés mesejáték  /  6 éves kortól  /  50 perc \nVan kezem\, lábam. Van hangom\, tudok beszélni. Én én vagyok\, te pedig te vagy. De ki is vagyok én? És ki vagy te? Milyenek a fiúk? És milyenek a lányok? A fiúk mindig rosszak\, a lányok mindig jók? És miért ilyenek vagy olyanok? És milyen az\, ha kistestvérünk lesz? Mi lesz anyu szeretetével? Elveszi\, és a kistestvérnek adja? Vagy megsokszorozza és csak több lesz belőle? De szeretem én azt a másikat? És milyen az\, ha nyaralunk vagy kirándulunk? Rengeteg kérdés\, de hol van rá a válasz? \nElőadásunkban Bartók Béla Gyermekdalok és Mikrokozmosz című műveinek újragondolt részleteivel\, valamint kortárs költők gyerekverseivel keressük a kérdésekre a lehetséges válaszokat\, ismerkedünk a világgal és kicsit önmagunkkal. \nAz előadásunkban szereplő versek írói: Bartos Erika\, Kovács András Ferenc\, Kukorelly Endre\, Lackfi János\, Petőcz András\, Ranschburg Jenő\, Schein Gábor\, Tóth Krisztina. \nSzereplők: Tőkés Nikoletta  /  Siménfalvy Ágota  /  Kiss Attila  /  Gasparik Gábor \nSúgó: Palkó Panka  /  Kellék: Siegrist Cecília  /  Asszisztens: Szekeres Petra\n Zene: Cári Tibor  /  Koreográfus: Baczó Tünde  /  Dramaturg: Balassa Eszter \nRendező: Csadi Zoltán \nA jegyek ára 1200 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 Ft. \n  \n\n\n\n \n  \n  \n \n  \n\n\nA január 27-i és február 25-i családi előadás megtekintése után egy játékos utazásra invitáljuk a gyermekeket. Felszállunk a zenevonatra\, az egyes állomásokon kicsit elidőzünk\, majd tovább robogunk. Drámajátékokkal színesítjük az utazást\, különböző konvenciókat felhasználva beszélgetünk az előadásban látott problémákról\, majd játékosan\, a zene és a mozgás segítségével feldolgozzuk azokat. \nA foglalkozást tartja: POLGÁR LILLA színésznő\, drámapedagógus \nIdőtartam: 45-60 perc \n\n \n\n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Ónodi Zoltán URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/mikrokozmosz-zenes-mesejatek-2018-03-02/ LOCATION:Stúdióterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180302T183000 DTEND;TZID=UTC:20180302T193000 DTSTAMP:20180212T110333Z CREATED:20171030T100627Z LAST-MODIFIED:20180212T110333Z UID:10003315-1520015400-1520019000@bartokszinhaz.hu SUMMARY:MIKROKOZMOSZ / zenés mesejáték / ZÁRTKÖRŰ DESCRIPTION:Balassa Eszter – Csadi Zoltán\n \nMIKROKOZMOSZ \nZenés mesejáték  /  6 éves kortól  /  50 perc \nVan kezem\, lábam. Van hangom\, tudok beszélni. Én én vagyok\, te pedig te vagy. De ki is vagyok én? És ki vagy te? Milyenek a fiúk? És milyenek a lányok? A fiúk mindig rosszak\, a lányok mindig jók? És miért ilyenek vagy olyanok? És milyen az\, ha kistestvérünk lesz? Mi lesz anyu szeretetével? Elveszi\, és a kistestvérnek adja? Vagy megsokszorozza és csak több lesz belőle? De szeretem én azt a másikat? És milyen az\, ha nyaralunk vagy kirándulunk? Rengeteg kérdés\, de hol van rá a válasz? \nElőadásunkban Bartók Béla Gyermekdalok és Mikrokozmosz című műveinek újragondolt részleteivel\, valamint kortárs költők gyerekverseivel keressük a kérdésekre a lehetséges válaszokat\, ismerkedünk a világgal és kicsit önmagunkkal. \nAz előadásunkban szereplő versek írói: Bartos Erika\, Kovács András Ferenc\, Kukorelly Endre\, Lackfi János\, Petőcz András\, Ranschburg Jenő\, Schein Gábor\, Tóth Krisztina. \nSzereplők: Tőkés Nikoletta  /  Siménfalvy Ágota  /  Kiss Attila  /  Gasparik Gábor \nSúgó: Palkó Panka  /  Kellék: Siegrist Cecília  /  Asszisztens: Szekeres Petra\n Zene: Cári Tibor  /  Koreográfus: Baczó Tünde  /  Dramaturg: Balassa Eszter \nRendező: Csadi Zoltán \nA jegyek ára 1200 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 Ft. \n  \n\n\n\n \n  \n  \n \n  \n\n\nA január 27-i és február 25-i családi előadás megtekintése után egy játékos utazásra invitáljuk a gyermekeket. Felszállunk a zenevonatra\, az egyes állomásokon kicsit elidőzünk\, majd tovább robogunk. Drámajátékokkal színesítjük az utazást\, különböző konvenciókat felhasználva beszélgetünk az előadásban látott problémákról\, majd játékosan\, a zene és a mozgás segítségével feldolgozzuk azokat. \nA foglalkozást tartja: POLGÁR LILLA színésznő\, drámapedagógus \nIdőtartam: 45-60 perc \n\n \n\n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Ónodi Zoltán URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/mikrokozmosz-zenes-mesejatek-2018-03-02-2/ LOCATION:Stúdióterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180304T150000 DTEND;TZID=UTC:20180304T160000 DTSTAMP:20190228T082349Z CREATED:20171030T100627Z LAST-MODIFIED:20190228T082349Z UID:10003203-1520175600-1520179200@bartokszinhaz.hu SUMMARY:MIKROKOZMOSZ / zenés mesejáték DESCRIPTION:Balassa Eszter – Csadi Zoltán\n \nMIKROKOZMOSZ \nZenés mesejáték  /  6 éves kortól  /  50 perc \nVan kezem\, lábam. Van hangom\, tudok beszélni. Én én vagyok\, te pedig te vagy. De ki is vagyok én? És ki vagy te? Milyenek a fiúk? És milyenek a lányok? A fiúk mindig rosszak\, a lányok mindig jók? És miért ilyenek vagy olyanok? És milyen az\, ha kistestvérünk lesz? Mi lesz anyu szeretetével? Elveszi\, és a kistestvérnek adja? Vagy megsokszorozza és csak több lesz belőle? De szeretem én azt a másikat? És milyen az\, ha nyaralunk vagy kirándulunk? Rengeteg kérdés\, de hol van rá a válasz? \nElőadásunkban Bartók Béla Gyermekdalok és Mikrokozmosz című műveinek újragondolt részleteivel\, valamint kortárs költők gyerekverseivel keressük a kérdésekre a lehetséges válaszokat\, ismerkedünk a világgal és kicsit önmagunkkal. \nAz előadásunkban szereplő versek írói: Bartos Erika\, Kovács András Ferenc\, Kukorelly Endre\, Lackfi János\, Petőcz András\, Ranschburg Jenő\, Schein Gábor\, Tóth Krisztina. \nSzereplők: Tőkés Nikoletta  /  Siménfalvy Ágota  /  Kiss Attila  /  Gasparik Gábor \nSúgó: Palkó Panka  /  Kellék: Siegrist Cecília  /  Asszisztens: Szekeres Petra\n Zene: Cári Tibor  /  Koreográfus: Baczó Tünde  /  Dramaturg: Balassa Eszter \nRendező: Csadi Zoltán \nA jegyek ára 1200 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1000 Ft. \n  \n\n\n\n \n  \n  \n \n  \n\n\n  \n\n \n\n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Ónodi Zoltán URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/mikrokozmosz-zenes-mesejatek/2018-03-04/ LOCATION:Stúdióterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180304T190000 DTEND;TZID=UTC:20180304T220000 DTSTAMP:20180904T130509Z CREATED:20180109T101135Z LAST-MODIFIED:20180904T130509Z UID:10003281-1520190000-1520200800@bartokszinhaz.hu SUMMARY:AZ ÜVEGCIPŐ / vígjáték DESCRIPTION:MOLNÁR FERENC: \nAZ ÜVEGCIPŐ \nVígjáték / 14 éves kortól / 180 perc két szünettel \nKét erős nő küzd a szabadságért. Két erős nő küzd a szabadsággal. Két erős nő teremt álomvilágot\, hogy elviselhető legyen a valóság\, vagy éppen teremti a maga képére a valóságot\, hogy el tudja viselni az álmait. Két erős nő menekül maga elől\, pedig semmi másra nem vágynak csak a nekik járó fikarcnyi boldogságra. \nMindkét nő lábára ráillik a mesebeli üvegcipő\, de létezik-e az a rettenthetetlen herceg\, aki kiszabadítja a gyötrelmes mindennapokból szíve választottját? Ha Irma\, a rebbenékeny kiscseléd vágyakozik\, az féktelen költészet\, hagymázas vadregény\, az ébredező nőiesség ezernyi színe. Ha Adél\, a büszke panziótulajdonos vágyakozik\, az józan megfontolás\, szigorú praktikum\, az érett nőiesség ezernyi színe. Irma költészetté éli a banalitást\, Adél méltósággá vágyja a szürkeséget. \nKét zavart férfi sodródik józanul. Két zavart férfi sodródik lázasan. Két zavart férfi menekül a saját magára erőszakolt rendbe\, hogy ne kelljen bevallani milyen is a valóság. Egyikük mér\, számol\, leképez\, szabályszerűség és geometria az egész zord világ\, másikuk méreget\, számolgat\, leképzeleg\, kéjes lebegés és gyönyörű véletlen a szűkre szabott mindenség. \nMindkét férfi zsebében egy-egy üvegcipő lapul\, de észreveszik-e mikor és kinek kell a lábára illeszteni? Ha rend van\, akkor minden rendben van\, ha a rendetlenség rendszeres\, akkor nincs semmi baj. Ha Sipos Lajos rendez\, akkor nincs kérdés\, nincs rögtönzés\, nincs pardon. Ha Császár Pál rendezget\, akkor semmit se muszáj\, semmi se lehetetlen\, semmi sem halálkomoly. Az erős férfi retteg a változástól\, a férfierő a kényelem kiszolgáltatottja. \nSzerelmi sokszög\, három felvonás\, sok kis hazugság. Egy ebéd\, egy lagzi\, egy kihallgatás. Fülledt készülődés\, konok mulatság\, megszeppent vallomás. Mennyire szabad a magyar lélek? Mit vesz be a magyar gyomor? Milyen varázslat a magyar tündérmese? Férfiak és nők sírnak és nevetnek\, rejtőzködnek és rejtegetnek\, menekülnek és kitartanak\, amíg meg nem találják azt a kis nyomorult fényt a másik szemében. Hátha végre belefeledkeznek a másikba és elfogadják saját magukat. Üvegcipővel vagy anélkül. \nSzereposztás: Sipos Lajos: SIPOS IMRE / Irma: ERDÉLYI TÍMEA / Adél: KOVÁCS VANDA / Császár: GÉCZI ZOLTÁN / Házmester: KISS ATTILA / Házmesterné: POLGÁR LILLA / Adél anyja/Roticsné: VASVÁRI EMESE / Szakácső/Keczeli Ilona: TŐKÉS NIKOLETTA / Viola/Társalkodónő: LOSONCZI KATA / Stetner úr/Tanácsos: CSADI ZOLTÁN / Fényképész/Írnok: GASPARIK GÁBOR \nLátvány: Őry Katalin / Dramaturg: Forgács Miklós / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Palkó Panka \nRendező: Czajlik József \n\n\n\n  \n \n  \n \n\n\n\nA jegyek ára 3000 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 2500 Ft. \n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/molnar-ferenc-az-uvegcipo-vigjatek/2018-03-04/ END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180305T190000 DTEND;TZID=UTC:20180305T213000 DTSTAMP:20180228T125051Z CREATED:20180205T151103Z LAST-MODIFIED:20180228T125051Z UID:10003319-1520276400-1520285400@bartokszinhaz.hu SUMMARY:KUTYAHARAPÁS / gengszterdráma / BARTÓK BÉRLET DESCRIPTION:Székely Csaba \n Kutyaharapás \nGengszterdráma / 18 éven felülieknek / 105 perc \nA Kutyaharapás egy mai történet\, melyben a magyar nyelvterület legkülönbözőbb pontjairól összeszedett emberek próbálnak meg közösen kirabolni egy bankot. Van köztük erdélyi (A román)\, van délvidéki (A szerb)\, van felvidéki (A tót)\, kárpátaljai (Az ukrán) és pesti\, a nyolcadik kerületből (A cigány). Mind magyarok\, más-más háttérrel\, más-más országból\, azonos az anyanyelvük\, de az útlevelük nem. Az összezártságban az idegek pattanásig feszülnek\, és mindenki másképp reagál a nyomásra. Csalik és áldozatok\, feláldozható sakkfigurák és értékes bábuk egy nagy játszmában\, amiben senki sem nyerhet. De ha fáj is\, ha halálos is\, muszáj legalább a legvégén kimondani az igazat. Mert a barátság kötelez! \nA tatabányai Jászai Mari Színház előadása. \nSzereplők: Dzsóbácsi\, a góré: Fodor Tamás / Kicsidzsó: Bercsényi Péter / A Szerb: Nagypál Gábor / A Román: Mucsi Zoltán / Az Ukrán: Király Attila / A Cigány: Kaszás Gergő / A Tót: Katona László / A Zsidó: Szikszai Rémusz / A Rendőr: Kovács Krisztián / Berkovics\, ezredes: Kardos Róbert / Halálangyal\, a Dead Line Airlines Stewardesse: Pálmai Anna \nRendező: Szikszai Rémusz \n\n\n\n \n  \n  \n \n\n\n  \n  \n  \n  \n\n\n\n\nA jegyek ára 3500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 3000 Ft. URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3608/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180306T190000 DTEND;TZID=UTC:20180306T213000 DTSTAMP:20180228T125028Z CREATED:20180205T151103Z LAST-MODIFIED:20180228T125028Z UID:10003320-1520362800-1520371800@bartokszinhaz.hu SUMMARY:KUTYAHARAPÁS / gengszterdráma / KODÁLY BÉRLET DESCRIPTION:Székely Csaba \n Kutyaharapás \nGengszterdráma / 18 éven felülieknek / 105 perc \nA Kutyaharapás egy mai történet\, melyben a magyar nyelvterület legkülönbözőbb pontjairól összeszedett emberek próbálnak meg közösen kirabolni egy bankot. Van köztük erdélyi (A román)\, van délvidéki (A szerb)\, van felvidéki (A tót)\, kárpátaljai (Az ukrán) és pesti\, a nyolcadik kerületből (A cigány). Mind magyarok\, más-más háttérrel\, más-más országból\, azonos az anyanyelvük\, de az útlevelük nem. Az összezártságban az idegek pattanásig feszülnek\, és mindenki másképp reagál a nyomásra. Csalik és áldozatok\, feláldozható sakkfigurák és értékes bábuk egy nagy játszmában\, amiben senki sem nyerhet. De ha fáj is\, ha halálos is\, muszáj legalább a legvégén kimondani az igazat. Mert a barátság kötelez! \nA tatabányai Jászai Mari Színház előadása. \nSzereplők: Dzsóbácsi\, a góré: Fodor Tamás / Kicsidzsó: Bercsényi Péter / A Szerb: Nagypál Gábor / A Román: Mucsi Zoltán / Az Ukrán: Király Attila / A Cigány: Kaszás Gergő / A Tót: Katona László / A Zsidó: Szikszai Rémusz / A Rendőr: Kovács Krisztián / Berkovics\, ezredes: Kardos Róbert / Halálangyal\, a Dead Line Airlines Stewardesse: Pálmai Anna \nRendező: Szikszai Rémusz \n\n\n\n \n  \n  \n \n\n\n  \n  \n  \n  \n\n\n\n\nA jegyek ára 3500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 3000 Ft. URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3608-2018-03-06/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180307T190000 DTEND;TZID=UTC:20180307T213000 DTSTAMP:20180228T124956Z CREATED:20180205T151103Z LAST-MODIFIED:20180228T124956Z UID:10003321-1520449200-1520458200@bartokszinhaz.hu SUMMARY:KUTYAHARAPÁS / gengszterdráma / PETŐFI BÉRLET DESCRIPTION:Székely Csaba \n Kutyaharapás \nGengszterdráma / 18 éven felülieknek / 105 perc \nA Kutyaharapás egy mai történet\, melyben a magyar nyelvterület legkülönbözőbb pontjairól összeszedett emberek próbálnak meg közösen kirabolni egy bankot. Van köztük erdélyi (A román)\, van délvidéki (A szerb)\, van felvidéki (A tót)\, kárpátaljai (Az ukrán) és pesti\, a nyolcadik kerületből (A cigány). Mind magyarok\, más-más háttérrel\, más-más országból\, azonos az anyanyelvük\, de az útlevelük nem. Az összezártságban az idegek pattanásig feszülnek\, és mindenki másképp reagál a nyomásra. Csalik és áldozatok\, feláldozható sakkfigurák és értékes bábuk egy nagy játszmában\, amiben senki sem nyerhet. De ha fáj is\, ha halálos is\, muszáj legalább a legvégén kimondani az igazat. Mert a barátság kötelez! \nA tatabányai Jászai Mari Színház előadása. \nSzereplők: Dzsóbácsi\, a góré: Fodor Tamás / Kicsidzsó: Bercsényi Péter / A Szerb: Nagypál Gábor / A Román: Mucsi Zoltán / Az Ukrán: Király Attila / A Cigány: Kaszás Gergő / A Tót: Katona László / A Zsidó: Szikszai Rémusz / A Rendőr: Kovács Krisztián / Berkovics\, ezredes: Kardos Róbert / Halálangyal\, a Dead Line Airlines Stewardesse: Pálmai Anna \nRendező: Szikszai Rémusz \n\n\n\n \n  \n  \n \n\n\n  \n  \n  \n  \n\n\n\n\nA jegyek ára 3500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 3000 Ft. URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3608-2018-03-07/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180309T190000 DTEND;TZID=UTC:20180309T200000 DTSTAMP:20190401T115451Z CREATED:20180118T092048Z LAST-MODIFIED:20190401T115451Z UID:10003296-1520622000-1520625600@bartokszinhaz.hu SUMMARY:KÁRMEN / táncjáték DESCRIPTION:KÁRMEN \nTáncfantázia egy részben / 12 éves kortól / 60 perc \nGeorges Bizet halhatatlan operája ihlette a Bartók Táncszínház bemutatóját. A mi előadásunk azonban nem Sevillában játszódik a történelmi múltban\, hanem Magyarországon a jelenben. Mondjuk egy vidéki kisközségben. Itt egy igazán zárt közösség szereplői népesítik be ezt a szenvedélyes\, magával ragadó históriát\, élükön Kármennel\, a szemrevaló cigánylánnyal.   \nRégen madár voltunk mink is\,\nMint a többi szép madár.\nNem volt házunk\, se hazánk\,\nDe mienk volt a hetedhét határ. \nBármi sivár élet ez itt\,\nMost is madár vagyunk még.\nLehet\, karokká fásultak szárnyaink\,\nMégis visszavár az ég. \nSzereplők: Kármen: Dunaveczki Éva /Józsi: Eller Gusztáv / Nagy Trafó a bulibáró: Széchenyi Krisztián / Miléna\, Józsi kedvese: Hahn Jusztina Sára / Dzsenifer\, Mercédesz:  Jaklics Liliána\,  Plesovszki Petra / Rostás a vajda: Kovács Dénes / Dönci\, Renátó csempészek: Hernicz Albert\, Simon Gergő / Vanessza\, kocsmárosné: Zolja Adél \nZene: Karaván Família\, Georges Bizet / Zenészek: Karaván Família / Fúvós hangszerek: Babindák István / Hegedű: Pálházi Bence / Jelmez és díszlet: Bozóki Mara / Tánctanárok:  Pirók Zsófia\, Babus Tamás / Dramaturg: Galambos Attila \nRendező – Koreográfus: Vári Bertalan (Harangozó Gyula Díjas) \n  \nA jegyek ára: 2500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 2000 Ft.  \n\n\n\n  \n  \n  \n \n  \n  \n\n\n\n  \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Őri György URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/karmen-tancjatek/2018-03-09/ END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180310T190000 DTEND;TZID=UTC:20180310T200000 DTSTAMP:20181008T083540Z CREATED:20171113T143224Z LAST-MODIFIED:20181008T083540Z UID:10003268-1520708400-1520712000@bartokszinhaz.hu SUMMARY:JUDIT / asszonymese egy részben DESCRIPTION:Márai Sándor \nJUDIT \nAsszonymese egy részben / 14 éves kortól / 60 perc \n„Az emberek néha jók. Mert gátlásaik vannak\, hogy rosszat cselekedjenek.\n Ez a legtöbb\, amire az ember képes.” Egy asszony története a huszadik századból. A nincstelen szolgálólányból lett méltóságos asszony élete. Egy szállodai szoba. Emlékek\, érzések\, visszaemlékezések\, megértések\, elhallgatások\, örömök és fájdalmak. Róma\, ahol a műveltség még nyomokban fellelhető. Egy író a fényképeken. Egy férj\, aki elindult a semmibe. Egy fiatal dzsesszdobos\, aki nappal alszik. A kávé illata. A magány. Az öregedés. Az elmúlás. Az élet. \n„Ne vigasztalj\, tudom én a leckét! Megtanultam\, hogy idejében kell elmenni.” Márai Sándor gyönyörű nyelvezetű írásának színpadi adaptációja. Találkozás egy csodálatos színésznővel. „Ez az az arc\, amire emlékezni fogsz halálod óráján is!” \nJudit: Vándor Éva / Látvány: Mezei Ferenc / Jelmeztervező\, rendezőasszisztens: Siegrist Cecília / Súgó: Szekeres Petra / Zeneszerző: Farkas Izsák / Rendező: Szemán Béla \nA jegyek ára 1500 Forint\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Forint. \n\n\n\n \n  \n  \n  \n  \n  \n  \n\n\n\n\n\n\n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\n\n\nFotó: Ónodi Zoltán  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/judit-asszonymese/2018-03-10/ LOCATION:Stúdióterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180314T190000 DTEND;TZID=UTC:20180314T220000 DTSTAMP:20180904T130509Z CREATED:20180109T101135Z LAST-MODIFIED:20180904T130509Z UID:10003282-1521054000-1521064800@bartokszinhaz.hu SUMMARY:AZ ÜVEGCIPŐ / vígjáték DESCRIPTION:MOLNÁR FERENC: \nAZ ÜVEGCIPŐ \nVígjáték / 14 éves kortól / 180 perc két szünettel \nKét erős nő küzd a szabadságért. Két erős nő küzd a szabadsággal. Két erős nő teremt álomvilágot\, hogy elviselhető legyen a valóság\, vagy éppen teremti a maga képére a valóságot\, hogy el tudja viselni az álmait. Két erős nő menekül maga elől\, pedig semmi másra nem vágynak csak a nekik járó fikarcnyi boldogságra. \nMindkét nő lábára ráillik a mesebeli üvegcipő\, de létezik-e az a rettenthetetlen herceg\, aki kiszabadítja a gyötrelmes mindennapokból szíve választottját? Ha Irma\, a rebbenékeny kiscseléd vágyakozik\, az féktelen költészet\, hagymázas vadregény\, az ébredező nőiesség ezernyi színe. Ha Adél\, a büszke panziótulajdonos vágyakozik\, az józan megfontolás\, szigorú praktikum\, az érett nőiesség ezernyi színe. Irma költészetté éli a banalitást\, Adél méltósággá vágyja a szürkeséget. \nKét zavart férfi sodródik józanul. Két zavart férfi sodródik lázasan. Két zavart férfi menekül a saját magára erőszakolt rendbe\, hogy ne kelljen bevallani milyen is a valóság. Egyikük mér\, számol\, leképez\, szabályszerűség és geometria az egész zord világ\, másikuk méreget\, számolgat\, leképzeleg\, kéjes lebegés és gyönyörű véletlen a szűkre szabott mindenség. \nMindkét férfi zsebében egy-egy üvegcipő lapul\, de észreveszik-e mikor és kinek kell a lábára illeszteni? Ha rend van\, akkor minden rendben van\, ha a rendetlenség rendszeres\, akkor nincs semmi baj. Ha Sipos Lajos rendez\, akkor nincs kérdés\, nincs rögtönzés\, nincs pardon. Ha Császár Pál rendezget\, akkor semmit se muszáj\, semmi se lehetetlen\, semmi sem halálkomoly. Az erős férfi retteg a változástól\, a férfierő a kényelem kiszolgáltatottja. \nSzerelmi sokszög\, három felvonás\, sok kis hazugság. Egy ebéd\, egy lagzi\, egy kihallgatás. Fülledt készülődés\, konok mulatság\, megszeppent vallomás. Mennyire szabad a magyar lélek? Mit vesz be a magyar gyomor? Milyen varázslat a magyar tündérmese? Férfiak és nők sírnak és nevetnek\, rejtőzködnek és rejtegetnek\, menekülnek és kitartanak\, amíg meg nem találják azt a kis nyomorult fényt a másik szemében. Hátha végre belefeledkeznek a másikba és elfogadják saját magukat. Üvegcipővel vagy anélkül. \nSzereposztás: Sipos Lajos: SIPOS IMRE / Irma: ERDÉLYI TÍMEA / Adél: KOVÁCS VANDA / Császár: GÉCZI ZOLTÁN / Házmester: KISS ATTILA / Házmesterné: POLGÁR LILLA / Adél anyja/Roticsné: VASVÁRI EMESE / Szakácső/Keczeli Ilona: TŐKÉS NIKOLETTA / Viola/Társalkodónő: LOSONCZI KATA / Stetner úr/Tanácsos: CSADI ZOLTÁN / Fényképész/Írnok: GASPARIK GÁBOR \nLátvány: Őry Katalin / Dramaturg: Forgács Miklós / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Palkó Panka \nRendező: Czajlik József \n\n\n\n  \n \n  \n \n\n\n\nA jegyek ára 3000 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 2500 Ft. \n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/molnar-ferenc-az-uvegcipo-vigjatek/2018-03-14/ END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180316T190000 DTEND;TZID=UTC:20180316T210000 DTSTAMP:20190228T082540Z CREATED:20180205T151545Z LAST-MODIFIED:20190228T082540Z UID:10003322-1521226800-1521234000@bartokszinhaz.hu SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.” \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613/2018-03-16/ LOCATION:Stúdióterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180319T130000 DTEND;TZID=UTC:20180319T150000 DTSTAMP:20180319T101146Z CREATED:20180205T151545Z LAST-MODIFIED:20180319T101146Z UID:10003333-1521464400-1521471600@bartokszinhaz.hu SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma / POK BÉRLET DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.” \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613-2018-03-19/ END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180319T190000 DTEND;TZID=UTC:20180319T210000 DTSTAMP:20180319T101159Z CREATED:20180205T151545Z LAST-MODIFIED:20180319T101159Z UID:10003336-1521486000-1521493200@bartokszinhaz.hu SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma / STÚDIÓ BÉRLET 1 DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.” \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613-2018-03-19-2/ END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180323T190000 DTEND;TZID=UTC:20180323T213000 DTSTAMP:20200210T074444Z CREATED:20180205T152930Z LAST-MODIFIED:20200210T074444Z UID:10003325-1521831600-1521840600@bartokszinhaz.hu SUMMARY:TOLDI / musical DESCRIPTION:ARANY JÁNOS \nTOLDI \nMusical \n201 évvel ezelőtt született Arany János\, a magyar irodalom egyik legkiválóbb csillaga\, kinek Toldi című elbeszélő költeménye megjelenésének pillanatától osztatlan sikert aratott mind az irodalmi\, mind pedig az olvasói körökben. A mű nagyszerűsége mit sem csorbult az elmúlt 171 évben.* Természetesen komoly kihívás egy ilyen klasszikus színpadi adaptációja\, hiszen a műfaji átdolgozás csak abban az esetben megengedhető\, ha azáltal sikerül felnőni az eredeti mű nagyszerűségéhez. \n2018. március 23-i bemutatónk alkalmával erre teszünk kísérletet a Bartók Kamaraszínház nagyszínpadán. \nÉs ki ne hallott volna már Toldi Miklós hősies kalandjairól? Legendáját megénekelte Ilosvai Selymes Péter\, és felejthetetlen örökzölddé tette Arany János. \nA jókötésű ifjú özvegy édesanyjával él vidéki birtokukon\, erősebb a legerősebb molnárlegénynél\, a környéken mindenki kedveli\, szereti. Két dolog mégis keseríti Miklós mindennapjait: bátyja iránta érzett indokolatlan ellenszenve\, és a vágy\, hogy ne a földeken kelljen leélnie életét. Vitéz szeretne lenni. „Repül a nehéz kő…” – és a véletlen gyilkosság bujdosásra kényszeríti a legényt. Keservek és kalandok során végül Budán köt ki\, ahol egy cseh vitézzel megküzdve nyerheti el a királyi kegyelmet\, valamint hőn áhított vágyát. \nArany János dallamos sorait Szarka Gyula\, a Ghymes együttes egyik alapítója zenésítette meg\, így készítve el a mű 21. századi\, ugyanakkor a kulturális hagyományokra épülő musical változatát. A testvérharcról\, ármányról\, tisztességről\, becsületről\, tisztaszívű szeretetről és bátorságról szóló történetet a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház táncegyüttesével kiegészülő előadás teszi új élménnyé\, Vári Bertalan koreográfiájában. Matyi Ágota látványtervezését egy egészen modern színpadképpel és Hetesi Attila kortárs képzőművész által alkotott valós időben megszülető képzőművészeti alkotásokkal. Kiváló énekes színészek közreműködésével egy izgalmas crossover várja majd Dunaújváros közönségét Sipos Imre rendezésében. \n*1847-ben jelent meg a mű\, a többi díjazottal együtt \n\nSzereplők: György-Rózsa Sándor / Auksz Éva / Derzsi György / Jegercsik Csaba / Hetesi Attila képzőművész /Bartók Táncszínház \nDramaturg: Balassa Eszter / Zeneszerző: Szarka Gyula / Látvány: Matyi Ágota / Koreográfus: Vári Bertalan / Kellék: Zsifkov Anita / Rendezőasszisztens\, súgó: Palkó Panka \nRendező: Sipos Imre \n\n\n\n  \n \n  \n  \n  \n  \n \n\n\n\n\n\n \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Ónodi Zoltán URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/arany-janos-toldi-musical/2018-03-23/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180326T150000 DTEND;TZID=UTC:20180326T173000 DTSTAMP:20180322T085226Z CREATED:20180205T152930Z LAST-MODIFIED:20180322T085226Z UID:10003340-1522076400-1522085400@bartokszinhaz.hu SUMMARY:TOLDI / musical / TOLDI BÉRLET 1 DESCRIPTION:ARANY JÁNOS \nTOLDI \nMusical \n201 évvel ezelőtt született Arany János\, a magyar irodalom egyik legkiválóbb csillaga\, kinek Toldi című elbeszélő költeménye megjelenésének pillanatától osztatlan sikert aratott mind az irodalmi\, mind pedig az olvasói körökben. A mű nagyszerűsége mit sem csorbult az elmúlt 171 évben.* Természetesen komoly kihívás egy ilyen klasszikus színpadi adaptációja\, hiszen a műfaji átdolgozás csak abban az esetben megengedhető\, ha azáltal sikerül felnőni az eredeti mű nagyszerűségéhez. \n2018. március 23-i bemutatónk alkalmával erre teszünk kísérletet a Bartók Kamaraszínház nagyszínpadán. \nÉs ki ne hallott volna már Toldi Miklós hősies kalandjairól? Legendáját megénekelte Ilosvai Selymes Péter\, és felejthetetlen örökzölddé tette Arany János. \nA jókötésű ifjú özvegy édesanyjával él vidéki birtokukon\, erősebb a legerősebb molnárlegénynél\, a környéken mindenki kedveli\, szereti. Két dolog mégis keseríti Miklós mindennapjait: bátyja iránta érzett indokolatlan ellenszenve\, és a vágy\, hogy ne a földeken kelljen leélnie életét. Vitéz szeretne lenni. „Repül a nehéz kő…” – és a véletlen gyilkosság bujdosásra kényszeríti a legényt. Keservek és kalandok során végül Budán köt ki\, ahol egy cseh vitézzel megküzdve nyerheti el a királyi kegyelmet\, valamint hőn áhított vágyát. \nArany János dallamos sorait Szarka Gyula\, a Ghymes együttes egyik alapítója zenésítette meg\, így készítve el a mű 21. századi\, ugyanakkor a kulturális hagyományokra épülő musical változatát. A testvérharcról\, ármányról\, tisztességről\, becsületről\, tisztaszívű szeretetről és bátorságról szóló történetet a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház táncegyüttesével kiegészülő előadás teszi új élménnyé\, Vári Bertalan koreográfiájában. Matyi Ágota látványtervezését egy egészen modern színpadképpel és Hetesi Attila kortárs képzőművész által alkotott valós időben megszülető képzőművészeti alkotásokkal. Kiváló énekes színészek közreműködésével egy izgalmas crossover várja majd Dunaújváros közönségét Sipos Imre rendezésében. \n*1847-ben jelent meg a mű\, a többi díjazottal együtt \n\nSzereplők: György-Rózsa Sándor / Auksz Éva / Derzsi György / Jegercsik Csaba / Hetesi Attila képzőművész /Bartók Táncszínház \nDramaturg: Balassa Eszter / Zeneszerző: Szarka Gyula / Látvány: Matyi Ágota / Koreográfus: Vári Bertalan / Kellék: Zsifkov Anita / Rendezőasszisztens\, súgó: Palkó Panka \nRendező: Sipos Imre \n\n\n\n  \n \n  \n  \n  \n  \n \n\n\n\n\nA jegyek ára: 2500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 2000 Ft.  \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Ónodi Zoltán URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/arany-janos-toldi-musical-2018-03-26/ END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180327T190000 DTEND;TZID=UTC:20180327T213000 DTSTAMP:20190111T103917Z CREATED:20171113T120611Z LAST-MODIFIED:20190111T103917Z UID:10003235-1522177200-1522186200@bartokszinhaz.hu SUMMARY:VALAHOL EURÓPÁBAN / musical DESCRIPTION:Dés László – Nemes István \nValahol Európában \nMusical / 10 éves kortól / 150 perc egy szünettel \n A II. világháború idején járunk. Egy fiatal kisfiú\, Kuksi édesapja utolsó mondatát mondja: „Nem szabad félni!”. A Javítóintézetet szétbombázták. A találatot túlélt fiatal fiúk  próbálják túlélni a háború viszontagságait. A fiúk csapatukba veszik Kuksit. Időközben találkoznak egy másik gyereksereggel. Az eleinte nehézkes elfogadást követően rájönnek\, hogy csak együtt vészelhetik át ezt az időszakot. Közben a hadsereg és a bíróság hajszolni kezdi az árvává vált gyerekeket. A két csapat vezetője között meglepő kapcsolat alakul ki. Találnak egy elhagyatottnak tűnő birtokot\, ahol Simon Péter\, egykori karmester és zeneszerző lakik. Bizalmatlanságból végül bizalom lesz a gyerekek és a ház ura között. Megtanítja őket a zene fontosságára és szeretetére. A hadsereg és a statárium megtalálja őket\, de a gyerekek felveszik a kesztyűt.\n\nSikeres\, de mégis tragikus véget ér a harc. Simon Péter egy utolsó ajándékot ad a gyerekeknek\, amivel egyben életüket is megmenti. \nBecslések szerint 1945-ben mintegy 200 000 háborús árva és 1 millió otthontalan gyermek élt Magyarországon. \nA háborúban megszaggatott Európában 13 millió magára maradt gyerek kereste családját. \nZeneszerző: Dés László / Dalszöveg: Nemes István / Szövegkönyv: Böhm György – Korcsmáros György – Horváth Péter\n Radványi Géza és Balázs Béla azonos című filmje alapján. \nSzereposztás: Simon Péter: Dunai Tamás / Egyenruhás: Jegercsik Csaba / Tanító: Kiss Attila / Sofőr: Fritz Attila / Hosszú: Juhász Levente / Éva: Pataki Zsófia / Ficsúr: Jakoda Benedek/ Bágyi Márton / Kuksi: Gebei Gellért/Bara Norbert/ Kovács Bálint / Szeplős: Jámbor Benedek / Csóró: Czuppon Péter/ Szűcs Bátor / Sutyi: Turóczi Gergő/ Kardos Máté / Professzor: Jámbor Lili/ Moravecz Márton / Pötyi: Acsádi Alíz/ Turóczi Csenge / Nyilas keresztes: Jiling Ottó/ Tillinger Donát / Tróger: Perger Balázs \nTovábbi szerepekben:\n a DUNAÚJVÁROSI BARTÓK TÁNCSZÍNHÁZ TÁNCMŰVÉSZEI\,\n valamint\n Barna Bettina\, Brasnyó Ráhel\, Farkas Szofi\,Gida Csoboka\, Katona Bálint\, Kocsis Rebeka (+balerina szóló)\, Koffán Berta\, Kolbert Márió\, Kovács Bálint\, Makó Melinda\, Molnár Eszter (+balerina szóló)\, Molnár Péter\, Nagy Ádám (+piccolo szóló)\, Nagy Zsófi\, Péter Bálint\, Rostási Ádám\, Szabó Hanna\, Szabó Noel (+piccolo szóló)\, Szentimrey Dóra\, Varga Kilián Alex\, Wachter Dorka \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Zenei vezető: Kurucz Gergely / Korrepetitor: Tótin Katalin / Súgó: Szekeres Petra / Kellékes: Siegrist Cecília / Rendezőasszisztens: Palkó Panka / Koreográfus: Hernicz Albert / Játékmester: Csadi Zoltán \nRendező: Őze Áron \n„A musical a Proscenium Szerzői Ügynökség Kft.-vel kötött megállapodás alapján kerül előadásra.” \n\n  \n\n\n\n  \n  \n  \n  \n \n  \n\n\n\n\n A jegyek ára: 3000 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 2500 Ft.\n\n\n\n\n\n\n\n\n \n \n \n \n \n \n Bartók Kamaraszínház\, Dunaújváros\n \n \n \n \n \n Bartók Kamaraszínház\, Dunaújváros\n \n \n \n \n \n Bartók Kamaraszínház\, Dunaújváros\n \n \n \n \n \n NAGYKANIZSÁN IS HÓDÍTOTT A VALAHOL EURÓPÁBAN! KÉT NAPOS TURNÉN VAN TÚL SZÍNHÁZUNK CSAPATA\n \n \n \n \n \n Bartók Kamaraszínház\, Dunaújváros\n \n \n \n \n \n Bartók Kamaraszínház\, Dunaújváros\n \n \n \n \n \n Bartók Kamaraszínház\, Dunaújváros\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Őri György URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/835/2018-03-27/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180328T190000 DTEND;TZID=UTC:20180328T210000 DTSTAMP:20180319T101214Z CREATED:20180205T151545Z LAST-MODIFIED:20180319T101214Z UID:10003338-1522263600-1522270800@bartokszinhaz.hu SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma / STÚDIÓ BÉRLET 2 DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.” \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613-2018-03-28/ END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20180329T190000 DTEND;TZID=UTC:20180329T213000 DTSTAMP:20200210T074444Z CREATED:20180205T152930Z LAST-MODIFIED:20200210T074444Z UID:10003326-1522350000-1522359000@bartokszinhaz.hu SUMMARY:TOLDI / musical DESCRIPTION:ARANY JÁNOS \nTOLDI \nMusical \n201 évvel ezelőtt született Arany János\, a magyar irodalom egyik legkiválóbb csillaga\, kinek Toldi című elbeszélő költeménye megjelenésének pillanatától osztatlan sikert aratott mind az irodalmi\, mind pedig az olvasói körökben. A mű nagyszerűsége mit sem csorbult az elmúlt 171 évben.* Természetesen komoly kihívás egy ilyen klasszikus színpadi adaptációja\, hiszen a műfaji átdolgozás csak abban az esetben megengedhető\, ha azáltal sikerül felnőni az eredeti mű nagyszerűségéhez. \n2018. március 23-i bemutatónk alkalmával erre teszünk kísérletet a Bartók Kamaraszínház nagyszínpadán. \nÉs ki ne hallott volna már Toldi Miklós hősies kalandjairól? Legendáját megénekelte Ilosvai Selymes Péter\, és felejthetetlen örökzölddé tette Arany János. \nA jókötésű ifjú özvegy édesanyjával él vidéki birtokukon\, erősebb a legerősebb molnárlegénynél\, a környéken mindenki kedveli\, szereti. Két dolog mégis keseríti Miklós mindennapjait: bátyja iránta érzett indokolatlan ellenszenve\, és a vágy\, hogy ne a földeken kelljen leélnie életét. Vitéz szeretne lenni. „Repül a nehéz kő…” – és a véletlen gyilkosság bujdosásra kényszeríti a legényt. Keservek és kalandok során végül Budán köt ki\, ahol egy cseh vitézzel megküzdve nyerheti el a királyi kegyelmet\, valamint hőn áhított vágyát. \nArany János dallamos sorait Szarka Gyula\, a Ghymes együttes egyik alapítója zenésítette meg\, így készítve el a mű 21. századi\, ugyanakkor a kulturális hagyományokra épülő musical változatát. A testvérharcról\, ármányról\, tisztességről\, becsületről\, tisztaszívű szeretetről és bátorságról szóló történetet a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház táncegyüttesével kiegészülő előadás teszi új élménnyé\, Vári Bertalan koreográfiájában. Matyi Ágota látványtervezését egy egészen modern színpadképpel és Hetesi Attila kortárs képzőművész által alkotott valós időben megszülető képzőművészeti alkotásokkal. Kiváló énekes színészek közreműködésével egy izgalmas crossover várja majd Dunaújváros közönségét Sipos Imre rendezésében. \n*1847-ben jelent meg a mű\, a többi díjazottal együtt \n\nSzereplők: György-Rózsa Sándor / Auksz Éva / Derzsi György / Jegercsik Csaba / Hetesi Attila képzőművész /Bartók Táncszínház \nDramaturg: Balassa Eszter / Zeneszerző: Szarka Gyula / Látvány: Matyi Ágota / Koreográfus: Vári Bertalan / Kellék: Zsifkov Anita / Rendezőasszisztens\, súgó: Palkó Panka \nRendező: Sipos Imre \n\n\n\n  \n \n  \n  \n  \n  \n \n\n\n\n\n\n \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nFotó: Ónodi Zoltán URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/arany-janos-toldi-musical/2018-03-29/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT END:VCALENDAR