BEGIN:VCALENDAR
VERSION:2.0
PRODID:-//Bartók Színház Dunaújváros - ECPv6.18.2//NONSGML v1.0//EN
CALSCALE:GREGORIAN
METHOD:PUBLISH
X-WR-CALNAME:Bartók Színház Dunaújváros
X-ORIGINAL-URL:https://bartokszinhaz.hu
X-WR-CALDESC:Események Bartók Színház Dunaújváros
REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H
X-Robots-Tag:noindex
X-PUBLISHED-TTL:PT1H
BEGIN:VTIMEZONE
TZID:UTC
BEGIN:STANDARD
TZOFFSETFROM:+0000
TZOFFSETTO:+0000
TZNAME:UTC
DTSTART:20170101T000000
END:STANDARD
END:VTIMEZONE
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC:20180319T130000
DTEND;TZID=UTC:20180319T150000
DTSTAMP:20180319T101146Z
CREATED:20180205T151545Z
LAST-MODIFIED:20180319T101146Z
UID:10003333-1521464400-1521471600@bartokszinhaz.hu
SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma / POK BÉRLET
DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.”  \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n 
URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613-2018-03-19/
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC:20180319T190000
DTEND;TZID=UTC:20180319T210000
DTSTAMP:20180319T101159Z
CREATED:20180205T151545Z
LAST-MODIFIED:20180319T101159Z
UID:10003336-1521486000-1521493200@bartokszinhaz.hu
SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma / STÚDIÓ BÉRLET 1
DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.”  \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n 
URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613-2018-03-19-2/
END:VEVENT
BEGIN:VEVENT
DTSTART;TZID=UTC:20180323T190000
DTEND;TZID=UTC:20180323T213000
DTSTAMP:20200210T074444Z
CREATED:20180205T152930Z
LAST-MODIFIED:20200210T074444Z
UID:10003325-1521831600-1521840600@bartokszinhaz.hu
SUMMARY:TOLDI / musical
DESCRIPTION:ARANY JÁNOS \nTOLDI \nMusical \n201 évvel ezelőtt született Arany János\, a magyar irodalom egyik legkiválóbb csillaga\, kinek Toldi című elbeszélő költeménye megjelenésének pillanatától osztatlan sikert aratott mind az irodalmi\, mind pedig az olvasói körökben. A mű nagyszerűsége mit sem csorbult az elmúlt 171 évben.* Természetesen komoly kihívás egy ilyen klasszikus színpadi adaptációja\, hiszen a műfaji átdolgozás csak abban az esetben megengedhető\, ha azáltal sikerül felnőni az eredeti mű nagyszerűségéhez. \n2018. március 23-i bemutatónk alkalmával erre teszünk kísérletet a Bartók Kamaraszínház nagyszínpadán. \nÉs ki ne hallott volna már Toldi Miklós hősies kalandjairól? Legendáját megénekelte Ilosvai Selymes Péter\, és felejthetetlen örökzölddé tette Arany János. \nA jókötésű ifjú özvegy édesanyjával él vidéki birtokukon\, erősebb a legerősebb molnárlegénynél\, a környéken mindenki kedveli\, szereti. Két dolog mégis keseríti Miklós mindennapjait: bátyja iránta érzett indokolatlan ellenszenve\, és a vágy\, hogy ne a földeken kelljen leélnie életét. Vitéz szeretne lenni. „Repül a nehéz kő…” – és a véletlen gyilkosság bujdosásra kényszeríti a legényt. Keservek és kalandok során végül Budán köt ki\, ahol egy cseh vitézzel megküzdve nyerheti el a királyi kegyelmet\, valamint hőn áhított vágyát. \nArany János dallamos sorait Szarka Gyula\, a Ghymes együttes egyik alapítója zenésítette meg\, így készítve el a mű 21. századi\, ugyanakkor a kulturális hagyományokra épülő musical változatát. A testvérharcról\, ármányról\, tisztességről\, becsületről\, tisztaszívű szeretetről és bátorságról szóló történetet a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház táncegyüttesével kiegészülő előadás teszi új élménnyé\, Vári Bertalan koreográfiájában. Matyi Ágota látványtervezését egy egészen modern színpadképpel és Hetesi Attila kortárs képzőművész által alkotott valós időben megszülető képzőművészeti alkotásokkal. Kiváló énekes színészek közreműködésével egy izgalmas crossover várja majd Dunaújváros közönségét Sipos Imre rendezésében. \n*1847-ben jelent meg a mű\, a többi díjazottal együtt \n\nSzereplők: György-Rózsa Sándor / Auksz Éva / Derzsi György / Jegercsik Csaba / Hetesi Attila képzőművész /Bartók Táncszínház \nDramaturg: Balassa Eszter / Zeneszerző: Szarka Gyula / Látvány: Matyi Ágota / Koreográfus: Vári Bertalan / Kellék: Zsifkov Anita / Rendezőasszisztens\, súgó: Palkó Panka \nRendező: Sipos Imre  \n\n\n\n  \n \n  \n  \n  \n  \n \n\n\n\n\n\n \n\n		\n		\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n			\n				\n			\n		\n\nFotó: Ónodi Zoltán
URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/arany-janos-toldi-musical/2018-03-23/
LOCATION:Színházterem
END:VEVENT
END:VCALENDAR