BEGIN:VCALENDAR VERSION:2.0 PRODID:-//Bartók Színház Dunaújváros - ECPv6.18.2//NONSGML v1.0//EN CALSCALE:GREGORIAN METHOD:PUBLISH X-WR-CALNAME:Bartók Színház Dunaújváros X-ORIGINAL-URL:https://bartokszinhaz.hu X-WR-CALDESC:Események Bartók Színház Dunaújváros REFRESH-INTERVAL;VALUE=DURATION:PT1H X-Robots-Tag:noindex X-PUBLISHED-TTL:PT1H BEGIN:VTIMEZONE TZID:UTC BEGIN:STANDARD TZOFFSETFROM:+0000 TZOFFSETTO:+0000 TZNAME:UTC DTSTART:20180101T000000 END:STANDARD END:VTIMEZONE BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20190423T190000 DTEND;TZID=UTC:20190423T213000 DTSTAMP:20190228T123433Z CREATED:20190228T123112Z LAST-MODIFIED:20190228T123433Z UID:10003540-1556046000-1556055000@bartokszinhaz.hu SUMMARY:HOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGA / dráma / BARTÓK BÉRLET DESCRIPTION:  \nTOM SCHULMAN \nHOLT KÖLTŐK TÁRSASÁGA \n  \nDráma / 150 perc egy szünettel /  \nCarpe diem! – ragadd meg a napot… az élet elröpül! Ifjú lelkeket lángra lobbantó\, különc tanárember kezdi meg varázslatos működését 1959-ben a Welton Akadémia ódon falai között. Lapról lapra tépeti szét diákjaival a tankönyvet\, mert azt akarja\, hogy felfedezzék: az életük maga a költészet\, mely életre szóló szerelmet\, de nagy tragédiákat is szülhet… A hagyománytisztelő iskolában pedig tanyát ver a lázadás szelleme. A realista és a romantikus filozófia nagy összecsapása ez… életünk örök kérdéseire keresi a választ… \nSzereposztás: \nJohn Keating: OBERFRANK PÁL Jászai-díjas / Paul Nolan: KŐRÖSI CSABA / Mr. Tom Perry: SZELES JÓZSEF / Neil Perry: SZALAY BENCE eh. / Todd Anderson: KOLLER KRISZTIÁN eh. / Charlie Dalton: GAÁL ATTILA CSABA / Knox Overstreet: LUKÁCS DÁNIEL eh. / Richard Cameron: JENŐVÁRI MIKLÓS eh. / Steven Meeks: FÜLÖP TAMÁS / Chris\, Knox szerelme: DÉR MÁRIA / Tündér: MÓDRI GYÖRGYI / Fiúk: OSZVALD BALÁZS\, NEMES BENCE\, KELLER MÁRTON\, NAGY GÁBOR \n  \nKözreműködők: Ügyelő: SZENTMIKLÓSI ILDIKÓ Magyar Teátrum-díjas / Súgó: KLÓZER KITTI / Díszlet- és Jelmeztervező: CSÍK GYÖRGY Jászai-díjas / Zeneszerző: PETER KUBIK / Rendezőasszisztens: NEMES BENCE /Rendező\,  Dramaturg: FUNTEK FRIGYES \nA Touchstone Picture filmje\, Tom Schulman forgatókönyve alapján.\nA színdarab ősbemutatója a Classic Stage Company előadásában New York-ban volt\,\nAdam Zotovich engedélyével.\nMűvészeti igazgató: John Doyle\nVezérigazgató: Jeff Griffin\nA színdarab Magyarországon a Theatrum Mundi Színházi és Irodalmi Ügynökség közvetítésével kerül színre. \n\n\n\n  \n \n \n\n\n\n\n  \n  \nA jegyek ára 3500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 3000 Ft. URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/holt-koltok-tarsasaga-drama/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20190424T190000 DTEND;TZID=UTC:20190424T203000 DTSTAMP:20190228T082646Z CREATED:20181203T094547Z LAST-MODIFIED:20190228T082646Z UID:10003516-1556132400-1556137800@bartokszinhaz.hu SUMMARY:SWEET CHARITY / koncert előadás DESCRIPTION:SWEET CHARITY \nKoncert előadás \nKülönleges közösségi élmény\, interaktív Sweet Charity koncert mutatkozott be nagy sikerrel a Rózsavölgyi Szalon színpadán. Auksz Éva néhány évvel ezelőtt játszotta el a Magyar Színházban a világhírű\, Fellini film alapján készült musical főszerepét\, és most egy személyben állítja elénk a történetet. Elénekli szinte az összes dalt – mármint azokat is\, amelyeket a darabban nem Charity ad elő – és közben egy-két kellék és a közönség hathatós segítségével röpít bennünket egyenesen a hatvanas évek New York-jába\, a kis bártündér mindennapjaiba. Vele utazunk reményeken\, csalódásokon\, szerelmen és szakításon át\, beleesünk vele a Central Park tavába\, beragadunk egy felhőkarcoló liftjébe\, állásinterjúra érkezünk és megmerítkezünk a füstös Fan Dango lokál rejtelmeiben. Nem kell megijedni\, nincs semmi néző-zaklatás\, mégis\, ennyire személyes élményt zenés színház ritkán nyújt manapság. Próbálják ki\, megéri! \nLátvány: Enyvári Péter / Vizuális technika: Őze Gábor / Zene: Budapest Jazz Orchestra / Rendező: Őze Áron \n\n\n\n \n\n  \n  \n  \n \n\n\n\n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/sweet-charity-koncert-eloadas-studio-berlet-2019-02-16/2019-04-24/ LOCATION:Stúdióterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20190425T190000 DTEND;TZID=UTC:20190425T203000 DTSTAMP:20190905T132344Z CREATED:20190204T085051Z LAST-MODIFIED:20190905T132344Z UID:10003532-1556218800-1556224200@bartokszinhaz.hu SUMMARY:TÁNCIRKUSZ - táncelőadás DESCRIPTION:TÁNCIRKUSZ \nTáncelőadás / 6 éves kortól \n  \nTisztelt Nagyérdemű Publikum! Örömmel jelentjük\, hogy vándorcirkuszunk  Önökhöz is megérkezett!  Lèlegzetelállító mutatványok\, nem mindennapi attrakciók!  Tessék csak tessék! Az  artisták küzdelme az árusokkal! Néptánc és népzene fúziója a hip-hoppal -védőháló nélkül! A szomorú bohóc esete a vattacukorárus lánnyal! Pattogó labdák koncertje és szteppcipők muzsikája!! Lesz itt móka \, kacagás\, sírás és rívás! Jöjjenek bátran \,ilyet még nem láttak! Felhőtlen szórakozás kicsiknek és nagyoknak! \n  \nTáncolják a Bartók Táncszínház művészei:  \nBánházy Eszter\, Hahn Jusztina Sára\, Jaklics Liliána\, Dunaveczki Éva\, Zolja Adél\, Perger Balázs\, Karádi Zsolt\, Széchenyi Krisztián\, Simon Gergő\, Hernicz Albert \n  \nJelmez: Michac Gábor / Díszlet: Michac Gábor \, Hernicz Albert / Zeneszerző: Závodi Marcel / Társkoreográfus: Vári Bertalan / Rendező\, koreográfus: Hernicz Albert / Népzene: Pálházi Bence Bandája \n\n\n\n \n \n\n\nA jegyek ára 3000 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 2500 Ft. \n  \nAz előadás megtekintését stroboszkóp\, erős fény- és hanghatások alkalmazása miatt erre érzékeny nézőknek nem ajánljuk. URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/tancirkusz-tanceloadas/2019-04-25/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20190426T190000 DTEND;TZID=UTC:20190426T213000 DTSTAMP:20190212T124533Z CREATED:20190212T124533Z LAST-MODIFIED:20190212T124533Z UID:10003316-1556305200-1556314200@bartokszinhaz.hu SUMMARY:MÉZGA CSALÁD / zenés vígjáték DESCRIPTION:MÉZGA CSALÁD \nZenés vígjáték \nA Magyar Televízióban 1968-ban bemutatkozó Mézga család c. rajzfilmsorozat azonnal az egész ország kedvence lett\, történetén több generáció nőtt fel. Mézgáék a gyerekeken kívül a felnőtteket is lenyűgözték\, a sorozatból több széria is készült\, melyek rendre megdöntötték a nézettségi rekordokat. A felejthetetlen\, örökzöld történet egy zenés vígjáték keretében kerül végre színpadra 2019 áprilisában\, Szűcs Gábor rendező\, Deák Lőrincz Andrea író és Mészáros László zeneszerző közreműködésével. \n \nA Mézga Család c. zenés színpadi vígjátékban a Romhányi – Nepp –Ternovszky nevekkel fémjelzett eredeti mű alapján elevenednek meg a közkedvelt karakterek. Életre kel Géza\, Paula\, Kriszta\, Aladár\, Blöki és Maffia\, természetesen a sorból Máris szomszéd sem maradhat ki\, felbukkan a jövőből MZ/X\, sőt a sosem látott\, de annál gyakrabban emlegetett Hufnágel Pisti és Tivadar is megjelennek a színen.\nA Mézga Család c. zenés vígjátékban az alkotók aktualizálták az eredeti sztorit. A szenzációsnak ígérkező színpadi előadásból megtudhatjuk\, hogy Géza hogyan dolgozza fel a kapuzárási pánikot\, hogy Paula valóban félrelép-e\, hogy Kriszta összejön-e újra a gót rockzenésszel\, sőt Máris szomszéd sötét titkaira is fény derül. Mindeközben Aladár felfedezi az MZ/X-et és a kalamajka tetőfokán megalakul a családi maffia. \n \nSzűcs Gábor rendező kiemelte:\n„Ha egy rajzfilmsorozatot kellene kiemelni\, amely egyaránt beleégett a szívekbe és a retinákba\, mi\, a hatvanas\, hetvenes és nyolcvanas évek szülöttei gondolkodás nélkül vágnánk rá: Mézga Család. A több mint három évtizeden át töretlen népszerűségnek örvendő \nrajzfilmsorozat egy kedves\, színes\, a valóságosnál emberibb világot teremtett\, amelybe jó érzés volt hétről hétre hazatérni. Mézga Géza és Paula\, Aladár\, Kriszta\, Blöki\, Maffia\, Hufnágel Pisti és Máris szomszéd\, Romhányi József és Nepp József remekül eltalált\, felejthetetlen karakterei olyan valóságosak\, hogy szinte lelépnek a képernyőről. Mi épp erre alapoztunk: a Mézga család karakterei keljenek életre a színpadon. Hiszem\, hogy ez sikerülni fog\, és a felhőtlen\, zenés\, szórakoztató előadás a fiatalokat is elrepíti egy térben és időben\nmesszi\, szebb világba\, ami után ők is megértik\, hogy mit jelent\, ha a szüleiktől azt hallják: MZ/X\, MZ/X\, jelentkezz!”\nA Mézga Család kalandos történetének lenyűgöző kreativitása\, sziporkázó ötleteinek végtelen tárháza\, fantasztikus humora\, felejthetetlen karaktereinek pontos\, részletes kidolgozása garanciát jelentenek a színpadi változat sikerére is. A zenés vígjátékban felcsendül a rajzfilmsorozatból jól ismert eredeti főcímdal is.  \n\n\n\n \n  \n \n\n\n\n\n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/mezga-csalad-zenes-vigjatek/ LOCATION:Színházterem END:VEVENT BEGIN:VEVENT DTSTART;TZID=UTC:20190428T190000 DTEND;TZID=UTC:20190428T210000 DTSTAMP:20190228T083038Z CREATED:20180205T151545Z LAST-MODIFIED:20190228T083038Z UID:10003535-1556478000-1556485200@bartokszinhaz.hu SUMMARY:LÉLEKHARANG / dráma / BUDAPEST DESCRIPTION:PÁSKÁNDI GÉZA \nLÉLEKHARANG \nDráma két részben \nSzínházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170.évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja\, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért\, kinek a megbízásából\, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna\, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló\, egyszerű szabólegény.  \nSzereposztás: Libényi János\, szabósegéd\, csákvári magyar\, 21 éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József\, az Osztrák-Magyar Monarchia császára\, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes\, osztrák\, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány\, magyar\, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó\, Libényi nénje\, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde\, osztrák lány\, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel\, Hilde rokona\, mózesvallású szabómester Bécsben\, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes: JILING OTTÓ \nLátvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó: Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra \nRendező: Léner András \n\n\nA jegyek ára: 1500 Ft\, diákoknak és nyugdíjasoknak 1200 Ft. \n  \n\n  \n\n\n\n\n\n \n  \nÉrdekességek az előadáshoz: \n\nPÁSKÁNDI GÉZA: LÉLEKHARANG \nPáskándi Géza a Lélekharang műfaját „nagyvonalú dokumentumként” jelöli meg. Ezt a szokatlan műfaji meghatározást a szerző a színmű bevezetésében a következőképp magyarázza: „a kifejezésben a jelző arra utal\, hogy csak a hiteles eseménymag körítése kitalált. Például: a császár szerepe\, a magyar vallató személye etc. Hasonlóképpen a mellékalakok jó része költött. Vagy a valóság­ban más nevük volt.” \n  \nA színdarab azon a valós történelmi eseményen alapszik\, hogy Libényi János szabósegéd 1853. február 18-án merényletet követ el Bécsben\, a Kärtnertor bástyasétányon: a testőrök nélkül sétáló Ferenc Józsefet nyakon szúrja egy konyhakéssel. Gyilkossági kísérlete O’Donnel Miksa őrnagy\, szárnysegéd és Ettenreich József bécsi mészáros közbelépése miatt sikertelen volt\, a császár kisebb sérülésekkel megúszta a támadást. Életét azonban nem csak a gyors közbelépésnek köszönhette\, ugyanis Libényi a kemény zubbonygallért találta el\, amin megcsúszott a kés. Ez nagyban hozzájárult életben maradásához. Ferenc József ágynak dőlt\, és egy ideig attól kellett tartani\, hogy a szeme világát is elveszíti. Libényit még a tett helyszínén letartóztatják\, néhány napos kihallgatás után\, kötél általi halálra ítélik és 1853. február 26-án felakasztják. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Gézát a román kormány magyar nacionalizmusáért 1957-ben hát év fogságra ítélte. A börtönben szerzett tapasztalatait több művében is megfogalmazza (pl.: Weisskopf úr\, hány óra? című novella\, ami alapján film is készült\, a Vendégségben című színműve stb). A Lélekharangban ábrázolt börtönbeli bánásmód\, a testi-lelki kiszolgáltatottság\, a megalázottság\, a vallatások sorozata szintén valóságos élményekre épül. \nA szerző főszereplőjének –Libényi János – nagy erényét és lényegiségét abban látta\, hogy: „a szabósegéd át van itatva az emberi méltóságérzettől\, amely gyakorta szembeszáll minden túlerővel.” Ez a végletekig fokozott méltóságérzet az\, ami elhiteti Libényivel\, hogy ő a lélekharang és neki kell „megkondulnia” a Szabadságharcban elesettekért\, és az aradi vértanuk áldozataiért. Ez a fanatikus lelkiismereti hang sugallja Libényinek\, hogy ő kiválasztott\, és mint kiválasztott ő hivatott arra\, hogy bosszút álljon a magyar áldozatokért\, azzal\, hogy megöli Ferenc Józsefet az Osztrák-Magyar Monarchia császárát. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándinak ez a történelmi esemény kínál lehetőséget arra\, hogy a vallatás lélektanán\, a ki- és lehallgatás mechanizmusán és hierarchiáján keresztül bemutassa\, a hatalmi gépezet rendszerét. Ki és mi áll a hatalom érdekében? A merényletet miként tüntetik fel\, hogyan értelmezik és magyarázzák? Ki kit hallgat ki\, illetve ki kit hallgat le\, és ki mit hallgat el vagy ki kit hallgattat el? A császár ellen elkövetett merényletet hogyan állítják a hatalom szolgálatába? Például: a merényletre hivatkozva jogosan követnek el további megtorlásokat a magyar nemzeten.\n A műben a vallatók számára teljességgel érthetetlen Libényi eszelős elhivatottsága miszerint a merényletet egyedül követte el\, hogy az ország lelkiismeretének eleget tegyen. A hatalom mindenhol összeesküvés- elméleteket gyanít\, ezért úgy gondolja\, hogy a merénylet mögött feltétlenül állnia kell egy szervezetnek\, és Libényi csak egy felbérelt bérgyilkos. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nPáskándi Géza írói bravúrja\, hogy a mű nemcsak Libényi bukását mutatja be\, hanem a magyar vallató tiszt\, a Kapitány drámáját is. A Kapitány arról álmodik\, hogy nagy hadvezér váljék belőle. A Libényi-féle ügy próbatétel a Kapitány számára\, mellyel magyar létére bizonyíthatja az osztrákok melletti hűségét. Csakhogy a Kapitány\, hogy a magyar nemzetet megmentse a merénylet miatti megtorlástól\, kettős játékot űz. Libényiből olyan vallomást szeretne kikényszeríteni\, ami Bécsnek és Pestnek is jó. A magyar Kapitány egyre szorosabb viszonyba kerül Libényivel\, és kéri\, már-már könyörög a szabólegénynek\, hogy vallja azt\, hogy a nővére miatti féltékenységből tette\, miszerint Ferenc József császárnak viszonya volt a nővérével\, Libényi Magdóval.  Mert ha féltékenységi drámáról van szó\, akkor a magyarok megmenekülnek a retorziótól. Libényi viszont hajthatatlan:\n   „Libényi: Nincs semmim\, csak ez…  egyetlen vagyonom\, birtokom\, ez…\nKapitány: Mi\, mi?\n Libényi: A merénylet.” \nLibényi merénylete a nyílt ellenállás egyik megnyilvánulása volt. \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA Lélekharang apáról fiúra szálló színdarab. Páskándi Géza ezt a művét 1985-ben írta\, de eddig csak két bemutatót ért meg. Színháztörténeti érdekesség\, hogy a Lélekharang ősbemutatóját Léner Péter – Léner András édesapja – rendezte meg nagy sikerrel a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban 1987-ben. Főbb szerepekben Mátrai Tamás (Libényi)\, Safranek Károly (Kapitány)\, Schlanger András (Vallató)\, Szigeti András (Mayer)\, Varjú Olga (Magdó) és Molnár Erika (Hilde) játszottak. \nSzemelvények a vallatás és a merénylők lélektanáról: \n „A vallató: a hatalomtól rettegő\, megtört zsákmány állat\, aki meg akar felelni a hatalomnak\, és a vallatottból\, mint vadból akar zsákmány állatot csinálni. A vallatott\, mint vad még nincs megtörve. A vallatott fölénye a felsőbbrendűség\, ezért a vallató irigykedik a vallatottal szemben. Az irigység tárgya: a vallatott lény tartása\, ellenállása. A vallatás lényege\, kortól-korszaktól függetlenül: hogy a vallató a vallatott kínjában való gyönyörködést megkapja\, mint jutalom. A megtörés fájdalmának látványa kielégíti a vallatót. A vallató dilemmája az\, hogy a vallatott mitől olyan erős\, hogy ellen tud állni\, hol lehet megfogni?” \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\n„– A vallási fanatizmuson túl mi az öngyilkos merényletek pszichológiai háttere\, hogyan jut el idáig egy ember?\n– Minden kutatás arra jutott\, hogy az öngyilkos merénylők épeszűek és éplelkűek. Lélekgyógyászok utalnak olykor a zavaros családi háttérre\, az apakép hiányára\, egyéni elszigeteltségre\, kilátástalanságra\, vagy alulműveltségre kiváltó okként\, de ezt a pszichometria nem igazolja\, sőt kifejezetten cáfolja. Gyakran művelt családból\, jó körülmények közül érkeznek\, például jó esélyekkel bíró diplomások. A túlélő elkövetőkön végzett vizsgálatok a pszichózis hiányát jelzik. Leginkább talán a nárcisztikus személyiség elméletével leírhatók\, mint magas erkölcsiséggel és túlterjeszkedő felelősségtudattal bíró karakterek\, de ebben is sok a feltevés. Szerintem egyszerűbb a magyarázat. A merénylők többsége 15 és 30 év közötti. Olyan fejlődési szakaszban van\, amikor az értékek nem kellően kontúrozottak\, a lelkivilág képlékeny\, instabil. Európai kamaszok körében is mennyi lelki problémával\, küszködéssel\, devianciával\, öngyilkossági kísérlettel találkozunk. Még formálódnak\, hallatlan erős bennük az etikai érzékenység\, dühösek a világ nagy igazságtalanságai és persze egyéni kudarcok miatt. Ezért hajlamosak a radikalizmusra. Ahhoz\, hogy valakiből merénylő váljék\, tagadhatatlanul kell egyfajta hajlam\, de nem igaz\, hogy a merénylők eleve öngyilkossági késztetésekkel küzdenének. Azokból válhat merénylő\, akik „lelkileg megérinthetőek”\, nagyon érzékenyek. A „világ rosszasága” bennük nagyon erős visszhangot kelt\, és bizonyos társadalmi feltételek és imponáló magatartásminták inspirálhatják őket.” \n(László Dávid: Egy öngyilkos merénylő lelkének bugyrai\, Póczik Szilveszterrel arra kerestük a választ\, vajon mi visz rá egy embert\, hogy másokat öljön meg saját maga felrobbantásával 2016. február 8.)\n  https://mno.hu/kulfold/egy-ongyilkos-merenylo-lelkenek-bugyrai-1327635 \n\n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n \n\nA MERÉNYLET HELYSZÍNÉN TEMPLOMOT EMELNEK – VOTIVKIRCHE \n„Rauscher püspök kezdeményezésére a merénylet színhelyén közgyűjtésből gyönyörű templomot emeltek\, a Votivkirchét. Több mint háromszázezren adakoztak a cél érdekében. A Fogadalmi templom építése 1856-ban kezdődött Heinrich Ferstel tervei alapján. Az építész az érett franciaországi gótika székesegyháztípusát álmodta újra a tervezőasztalon – a neogótika megfelelt a neoabszolutizmusnak. A csodálatos épület máig is dísze Bécs városának.” \nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \n  \nFESTMÉNY \nA festményt J. J. Reiner festette 1853-ban\, a kép a bécsi Történelmi Múzeumában található. (Historisches Museum der Stadt Wien\, Das Attentat auf Kaiser Franz Joseph I. am 18. 1853. Ölgemälde v.\, 1853) \n http://postcardsworldwide.files.wordpress.com/2008/10/votivkirche-wien-at.jpg \nLibényi tőrrel támad Ferenc Józsefre (J. J. Reiner) \n  \nKapcsolódó linkek: \nPáskándi Géza életrajz\nhttp://mek.oszk.hu/03600/03628/html/p.htm \nTarnóczai Géza: 160 éve történt – Merénylet Ferenc József ellen\nhttp://epa.oszk.hu/01900/01954/00011/pdf/EPA01954_tortenelemtanitas_04_01_11_Tarnoczai.pdf \nMagyarország Története 29. rész – Megtorlás és Ellenállás (19. perctől -22. percig)\nhttps://www.youtube.com/watch?v=tyIStQaerN8&list=PL3078A9E84C018DCD&index=29 \nDávid Gyula: Az író rabsága és szabadsága – Páskándi Géza börtönévei\nhttp://home.hu.inter.net/kortars/9902/davidgy.html \n  URL:https://bartokszinhaz.hu/esemeny/3613-2019-04-28/ LOCATION:Stúdióterem END:VEVENT END:VCALENDAR