Babits Mihály azonos című elbeszélő költeménye valamint versek és vendégszövegek felhasználásával
Sokan sokféleképpen magyarázták már az égi hatalom és a Próféta viszonyát. Legutóbb az isteni Szót a Történelemmel és a Lelkiismerettel azonosították. De hol marad Jónás, az Akarat szentje, előbb a nem-akarásé, aztán a túlvilági parancsot túllicitáló Akarásé, és főleg hol rejtőzködik Babits, az ősi bibliai hálaadó ima új megszólaltatója, aki a hivatást a hűséggel azonosítva végül is elmondhatja magáról: „Nem az énekes szüli a dalt, a dal szüli énekesét?” Jónás egy szökött próféta, fülöncsípett, visszacibált, majdhogynem méltatlan ige-hirdető. Egy bot-csinálta hős, egy kudarc-hős, nem is elbukó, hanem megszégyenített hős: mennyire ismerjük ezt a figurát, mennyire hordozza legmélyebb tapasztalatainkat. Isten balekja. Hős. És persze, éppen a tények ősi dramaturgiája folytán válik személye elsöprően hitelessé, az ellentét okán, lotykos, rongyos, ragadós ruhájú figurájának harca Ninive ellen abszurd; de mi ez ahhoz a harchoz képest, amit önmagával és az Úrral kellett megharcolnia? Ahogy húzódozva, meg nem tagadható belső kényszer alatt vásárra viszi a bőrét – e nélkül ugyan mi volna az ő története? Dicsteljes eposz, fejezet a törhetetlen vértanúk legendáiból.
Spolarics Andrea rendezi Szirmai Albert és Gábor Andor Mágnás Miskáját, melyben Hajnal Jánost láthatjuk Miska szerepében és Jankovics Katalin lesz Marcsa.
A teljes csapat: Nyirkó Kriszta, Jerger Balázs, Marjai Virág, Kiss Attila, Ivanics Tamás, Vizkeleti Zsolt, Bágyi Márton, Polgár Lilla, Gasparik Gábor. A látványtervező: Pető Kata, a koregráfus: Dunaveczki Éva, a zenei vezető: Balog Zsolt, a súgó: Zsifkov Anita, a kellékes: Szekeres Petra, a rendezőasszisztens: Palkó Panka.
Január 5-én, hétfőn megtartották a darab olvasópróbáját.
A Premier bérlet időpontja: 2026. február 20., péntek 19 óra
A díszbemutató időpontja: 2026. február 21. szombat 19 óra
MÁGNÁS MISKA
Amikor az inasból gróf, a cselédből úrilány lesz, az úri világ pedig kifordul önmagából. A Mágnás Miska örökzöld vígjáték, ahol a szerelem álarcot ölt, az operett pedig a társadalmi rangokat gúnyolja ki csillogó humorral és elbűvölő dallamokkal. Egy kortalan történet, amelyet újra és újra szeretnénk hallani – nevetve, miközben a szívünk is belesajdul.
Töltött káposztával, színházi egyenpulcsival, mákos kiflivel és vidám hangulatban telt a Bartók Színház Csapatának közös karácsonya! Kívánjuk, hogy legyen örömteli az Önök ünnepe is. Köszönünk mindent!
Színházunk az ünnepi időszakban nem csak az előadásokra várja a látogatókat, de az adományokkal érkezőket is szeretettel fogadjuk! Idén először két külön kampányban is részt vesz Színházunk: a Boldog Délután keretein belül gyűjtünk tartós élelmiszert a Dunaújvárosban élő, segítségre szoruló embereknek, családoknak, míg a Cipősdoboz akcióba becsatlakozva a gyűjtjük a 0-18 éves korosztálynak készített, ajándékokkal teli dobozokat.
BOLDOG DÉLUTÁN ADOMÁNYGYŰJTÉS
A Boldog Délután csapata, ahogy az előző években, idén is tartós élelmiszert gyűjt a Dunaújvárosban élő, segítségre szoruló embereknek, családoknak. Ezúttal Színházunk is átvevő/leadó ponttá vált!
Egy kis segítség, hogy mik azok, amiket az adománygyűjtő ládába hozhattok: liszt, búzadara, szárazbab, lencse, rizs, olaj, zsír, cukor, só, pirospaprika, tészták, leveskocka, zacskós levesek, kakaópor, dobozos tej, konzerv (löncshús, vagy pici májkrémes, halas, vagy nagyobb egytálétel, pl.: töltött káposzta, pörkölt, ilyesmi), mustár, majonéz, ketchup, gulyáskrém, piros arany, üveges savagyúságok, popcorn (mikrózható), méz, aszalt gyümölcs, magok (pl.: diákcsemege), kekszek, nápolyi, csokik, szaloncukor, kávé (instant), mogyorókrém, vitaminos pezsgőtabletta, dobozos gyümölcslevek, szörpök, dobozos tartós tej. Illetve jöhetnek még bébi tápszerek, bébiételek, babakekszek, popsitörlők.
Minden apróság számít, hiszen az elmúlt években is láthattátok: a sok kicsi nagyon-nagyon sokra megy! ❤ Ezeket az adománygyűjtő dobozt december 19-én, a dunaújvárosi Útkeresés szolgálathoz viszik a szervezők, onnan pedig szétválogatva dunaújvárosi rászoruló családokhoz, egyedülállókhoz, idős emberekhez kerülnek.
.
*********************************************
.
CIPŐSDOBOZ AKCIÓ
A Cipősdoboz ajándékokat 0-tól 18 éves korig gyűjtjük egészen december 19-ig. A cipősdobozokba bármit tehetsz, aminek egy gyerkőc örülhet. Ez életkortól és nemtől függően sok minden lehet, ajándékodnak szinte csak a fantáziád szabhat határt, na és persze a doboz mérete! 🙂
BEMUTATTUK 2025 UTOLSÓ DARABJÁT, A TÚL A MASZAT-HEGYEN CÍMŰ ZENÉS KALANDJÁTÉKOT!
A Túl a Maszat-hegyen Varró Dániel és Teslár Ákos játékos, szellemes szövegére és Presser Gábor zenéjére épülő különleges világ – a Bartók Színházban Naszlady Éva rendezésében, Rákay Tamás látványvilágában -, ahol a fantázia, a barátság és a bátorság mindennél erősebb. Egy történet gyerekeknek és felnőtteknek, amely egyszerre szórakoztat, megnevettet és elgondolkodtat.
Boldog színészek. Boldog közönség. Aki ott volt pénteken a bemutatón megerősítheti: elképesztően jó lett a TÚL A MASZAT-HEGYEN előadásunk. Az egyik nézőnket (Anikót) idézzük: „Életem egyik legpompásabb előadása, le a kalappal mindenki előtt, aki ehhez hozzájárult. Szerintem megnézem még egyszer, annyira tetszett.”
Dunaújváros építészete: örökség és átalakulás, formálódó jövő
Dunaújváros építészete sajátos lenyomata a 20. század második felének társadalmi és politikai változásainak. A szocialista-realista grandiózusság és a tudatosan megtervezett formák egyaránt alakították arculatát. Ebben a városi szövetben az épületek nemcsak a szemnek szólnak, hanem ideológiai üzenetet is hordoznak. Ma ezen rétegek újraértelmezése és megőrzése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a település számára.
A város építészeti arculata szorosan összefügg kialakulásának történelmi és ideológiai hátterével. Dunaújváros városképe jól tükrözi a kor építészeti ellentmondásait. A kezdeti időszakban meghatározó volt a szocialista realizmus (szocreál) stílusa, amely monumentális, díszített középületeket és reprezentatív főtereket eredményezett. Ezek célja nemcsak az esztétikai hatás, hanem a hatalom és a haladás eszméjének közvetítése is volt. Később fokozatosan előtérbe került a funkcionalista-modernista szemlélet, amely egyszerűbb, praktikusabb lakóépületek és közösségi terek létrehozását ösztönözte. Így a városban ma is jól megfigyelhető a két irányzat egymásra rétegződése és közöttük feszülő ellentét.
Központ és szimbólum: a Városháza tér fejlődése
A Városháza tér Dunaújváros urbánus és közéleti fókuszpontja, amely a város modernista városszerkezetének egyik meghatározó eleme. Bár az 1950-es évek szocialista-realista koncepcióiban már központi helyet kapott, végleges formáját csak az 1970-es évekre nyerte el. Weiner Tibor főépítész eredeti elképzeléseiben a tér reprezentatív, szimmetrikus kompozíciójú, árkádokkal és közhivatali épületekkel körülvett piactérként működött volna, a Duna felé nyitott térrendszerként.
A tér arculatát a korszak jellegzetes építészeti elemei – a tízemeletes, klinkertéglás, szalagablakos Városháza toronyépülete – határozzák meg, amely 1965-ben készült el és ikonikus városképi pontként pozícionálja a városközpontot. Eredetileg a tér inkább ünnepi, reprezentációs és közlekedési funkciókat szolgált, burkolata kevés zöldfelületet tartalmazott, és elsősorban politikai rendezvényeknek adott helyet.
A 2000-es évek végére a tér rekonstrukciója vált szükségessé, hogy a funkcionális elvárások és a városi életformák változásaira reagáljon. A Garten Stúdió 2010-es terve a zöldfelületek bővítésével, vízjátékokkal, faburkolatos sétányokkal és új padokkal tette élhetőbbé a teret, miközben megőrizte annak reprezentatív jellegét és megszüntette a téren az átmenő gépjárműforgalmat. A beruházás során átlátszó üvegborítású homlokzatokat alakítottak ki a hivatal egyik épületszárnyán, a Finta Stúdió tervei alapján, új közösségi funkciókat, köztük modern házasságkötő termet, kormányablakot és rendezvénytereket integráltak, és a tér fásítását is jelentősen bővítették, és sétányt nyitottak a Duna part felé.
A megújult Városháza tér így a modern városi központi fórum arculatát ölti magára: egyszerre reprezentatív és a mindennapokban használható közösségi tér. Ugyanakkor a tér funkcionális teljességéhez továbbra is hiányoznak a városi életet intenzívebbé tevő földszinti kereskedelmi és vendéglátó egységek, amelyekkel a tér valódi, pezsgő közösségi központtá válhatna.
A város szíve: a Dózsa Mozicentrum és a Dózsa György tér
A Dózsa Mozicentrum nem csupán egy filmszínház, hanem a város kulturális és építészeti örökségének egyik legkarakteresebb szimbóluma. Az 1951-ben épült épület és az előtte elterülő Dózsa György tér az ötvenes évek várostervezésének ikonikus együttese, ahol a szocreál és a korai modernizmus hatásai kézzelfogható egységbe rendeződnek.
Az épület megalkotója Szrogh György volt, akinek munkája hamar elismerésre talált: az 1953-ban elnyert Ybl Miklós-díja jelentős részben ennek a háznak volt köszönhető. A mozi tervezésében egyszerre jelenik meg a korszakra jellemző monumentális szimmetria és a funkcionális modern építészet iránti nyitottság. A magas üvegfalú előcsarnok, a keresztbordás mennyezet, valamint a részletgazdag korlátok és kapuzat a modern és a szocreál stílus közötti átmenet érzékeny példái.
A Dózsa Mozi nemcsak építészetileg, hanem kulturálisan is meghatározó helyszín volt – és maradt – Dunaújváros életében. Megnyitását 1951. december 20-án tartották, az „Megvédjük Cáricint” című szovjet film vetítésével, ünnepélyes keretek között. A kezdetektől fogva többfunkciós intézményként szolgált: vetítések mellett politikai, ifjúsági és művészeti események is helyet kaptak falai között.
Az évtizedek során az épület többször átalakult: söröző, jazz klub, videómozi és kiállítótér is működött benne. Bár funkciói változtak, alapvető karakterét megőrizte.
A következő nagy átalakulás 2018-ban történt: európai uniós forrásból csaknem 632 millió forintos beruházással kezdődött meg az energetikai korszerűsítés. Megújult a tető- és hőszigetelés, kicserélték a nyílászárókat, modern napelemes rendszer került az épületre, valamint a teljes villany- és vízhálózatot is korszerűsítették. A fejlesztés nemcsak technikai szempontból volt jelentős: megújult a kamaraterem is, új funkciók, friss lendület költözött a falak közé.
2020-ban a KULTIK Mozihálózat négy évre elnyerte az üzemeltetési jogot, és több mint 100 millió forintos ráfordítással belső átalakításokat is végzett. A nagyteremben 517 vadonatúj mozifotelt helyeztek el, a vetítővászon mérete megnőtt, új hangtechnika és két korszerű Christie vetítőgép került beépítésre. A mozgatható vászonszerkezet révén pedig a színpad teljes mélysége is kihasználhatóvá vált – színházi előadások vagy más közösségi események számára is.
A mozi presszójának helyén ma egy integrált közösségi tér működik, a klasszikus mozibüfé hangulatát viszont megőrizték. Sőt, a felújítás során külön figyelmet fordítottak arra is, hogy az ikonikus szocreál részletek – a világítóablakok, andráskeresztek, a pénztár vagy a ruhatár – változatlanul megmaradjanak. Így sikerült elérni, hogy az épület egyszerre sugározzon nosztalgiát és korszerűséget, tradíciót és új lehetőségeket.
2004-ben fontos mérföldkőhöz érkezett a Dózsa Mozicentrum története: a kulturális miniszter rendeletével az épület hivatalosan is műemléki védelmet kapott, az előtte elterülő tér pedig műemléki környezetté vált. Ez a gesztus nemcsak a mozi szimbolikus szerepét ismerte el Dunaújváros szellemi és épített örökségében, hanem azt a különleges építészeti minőséget is, amely a szocreál korszak egyik legtisztábban megőrzött, mégis gazdagon megformált emlékévé teszi az épületet.
Bartók Kamaraszínház – szocreál színházi örökség a város szívében
A Dunaújváros első lakónegyedének központi terében emelkedő Bartók Kamaraszínház nem csupán kulturális központ, hanem várostörténeti mérföldkő is. Az 1953 végén átadott, szocreál stílusú épület eredetileg művelődési házként és befogadószínházként működött, a korra jellemző reprezentatív funkcióval. Az épület tervezője Kiss Dezső volt, belső tereit Minári Pál tervezte, építtetője pedig a város akkori tanácsa volt, dr. Weiner Tibor főépítész felügyelete alatt.
A Bartók Kamaraszínház épülete az 1950-es évek szocreál építészetének markáns lenyomata Dunaújváros arculatában. A klasszicizáló elemekkel gazdagon komponált főhomlokzat a korszak reprezentatív középületeinek eszköztárából építkezik: a kannelúrázott, dór jellegű oszlopok által tartott timpanonban babérkoszorú hirdeti a kultúra diadalát, míg az erkély balusztrádját Csúcs Ferenc „Művészetek, Tudomány és Művelődés” című domborműve díszíti. A zárt, tömbszerű tömeg és az ünnepélyes hatást keltő lépcsősor a szocreál monumentalitás esztétikáját követi. Bár a homlokzat aszimmetrikusan illeszkedik a városszövetbe, tengelyét a Babits Mihály utca vonalához igazították, így a portikusz és az épület egész kompozíciója mégis harmonikus egységet alkot. A Bartók Kamaraszínház nem csupán építészeti emlék: a város születésének idején jött létre, s azóta is élő központja a művészeti és közösségi életnek.
Az épület tömege letisztult, emberléptékű kialakítása még a későbbi monumentalitást megelőző tervezési korszakot idézi. Belső tereiben két játszóhely található: egy 380 fős nagyszínpad és egy 90 fős stúdióterem, mindkettő a 2000-es évek elején Rombauer Gábor tervei alapján korszerűsített színháztechnikai elemekkel. Az aula Bartók Béla domborművével utal a névadó örökségére.
A színház évtizedek alatt alakult át: 1973-tól saját bemutatókkal indult a Dunaújvárosi Bemutatószínpad, majd 1992-ben önálló intézménnyé vált. Ma már saját társulattal, tánctagozattal és színes kulturális kínálattal működik – egyszerre építészeti emlék és élő művészeti tér.
Puritánságból pátosz – a Szent Pantaleon Kórház Rendelőintézete
Az 1952-ben átadott dunaújvárosi Rendelőintézet a korszak építészetének különös lenyomata: a modern funkcionalizmus és a szocreál „öltöztető stílus” feszültségében született meg. Az épület tömege és térszervezése – a trapéz alaprajzú parterbe szerkesztett, hengeres előcsarnokkal, az ehhez nyaktaggal kapcsolódó négy- és ötszintes szárnyakkal – a modernista építészet racionális logikáját követi. Az aszimmetrikus alaprajz, az oldalfolyosós elrendezés, a félszinteltolású tömegek és az orsótérbe illesztett felvonó mind a hatékonyságot és a gazdaságosságot szolgálták. A bevilágított előcsarnok, a kartotékszállító rendszer vagy a galéria oszlopsoros megoldása egy átgondolt, jövőbe mutató intézményt idézett meg, Tervezője Ivánka András volt, szerkezetét a kor egyik legelismertebb statikusa, Walthier Gábor tervezte.
A politikai klíma azonban nem tűrte a „túlzott modernséget”: a főhomlokzat irányát megváltoztatták, az épületet szocreál jegyekkel ruházták fel. A bejárati kapuk egyiptizáló, a mellékbejárat görögös keretezése, a palmettás főpárkány és a domborműves oldalfalak már a klasszicizáló szimbolika irányába terelték az eredetileg puritán épülettömeget. A belsőépítészeti részletek – mint a csillagmintás mozaikpadló, a sásleveles galériamellvéd vagy a Zsolnay-ivókút – a reprezentáció finom gesztusait hordozzák. Ez az utólag ráillesztett ornamentika hozta létre azt az esztétikai disszonanciát, amit a kortárs kritika is szervetlennek ítélt. Mégis, e szándékos stílustorzítás ellenére a rendelő alapvetően megőrizte funkcionális karakterét. A föld alatti, bombabiztos óvóhely műtőkkel és raktárakkal jól példázza, hogyan íródik be a geopolitikai realitás az építészeti térbe. A rendelő ma már műemléki védelem alatt áll: emlék és mementó, egyszerre gépszerűen működő intézmény és történeti rétegeket őrző építészeti lenyomat.
Múltidéző jövő – új életre kelt a Dunaújvárosi Egyetem ikonikus épülete
Dunaújváros, 2025. június 12. – Több mint hetven évvel az eredeti átadás után teljes körű felújításon esett át a Dunaújvárosi Egyetem központi, szocreál stílusú főépülete. A csaknem két évig tartó rekonstrukciós projekt során az épület kívül-belül megújult, ugyanakkor hű maradt az eredeti építészeti karakteréhez. Az energetikai korszerűsítés, az épületgépészet és a közösségi terek átfogó megújítása mellett a műemléki értékek megőrzésére is külön figyelmet fordítottak.
A főépület az 1950-es évek elején, Malomsoky József tervei alapján épült, belső tereit Minári Pál tervezte. Az L-alaprajzú, helyi védelem alatt álló épület máig megőrizte szocreál stílusát, különösen az előcsarnok félköríves formájával és a főhomlokzat tengelyéből kiemelkedő hangsúlyos bejárattal.
A főbejárat felett található címer nemcsak az épület múltját, hanem egy ’56-os forradalmi történetet is őriz. A forradalom napjaiban egy elszánt technikumi diák felmászott a dunaújvárosi főépület tetejére, hogy csákánnyal leverje a címerből az ötágú vörös csillagot. A jelkép azonban keményebbnek bizonyult, mint gondolta – a masszív anyag dacolt az ütésekkel. A fiú később Amerikába disszidált, és többé nem hallottak felőle. Fél évszázaddal később, az 50 éves osztálytalálkozón idézték fel ezt a vakmerő és szimbolikus pillanatot, mint a forradalom helyi emlékét.
A felújítás során az épület 6400 m²-es hasznos alapterületét korszerűsítették. Az összes helyiség új padlóburkolatot, álmennyezetet, modern elektromos és gépészeti rendszert kapott, és az oktatásra alkalmas tereket (tantermeket, tornatermet) a mai igények szerint alakították ki. Az alsó szinteken utólagos talajnedvesség elleni szigetelést is beépítettek. A projekt része volt a gyengeáramú hálózat, a vagyonvédelmi- és kamerarendszer, valamint egy önálló szerverterem kiépítése is.
Külön kihívást jelentett a tetőszerkezet teljes rekonstrukciója, ahol a korábban elterjedt Bohn-födémek felújítása is megtörtént, valamint a tetősík ablakainak beépítése biztosítja a természetes fényt az épület felső szintjén. A homlokzat díszítőelemeit egyesével emelték le és újították fel, gondosan megőrizve az eredeti formákat. Az épület homlokzatán nem volt hőszigetelés, csupán kőporos vakolat fedte. A restaurálás során elbontották a sérült vakolatokat, majd a Mapetherm rendszerrel új, korszerű, 14 cm-es EPS és kőzetgyapot szigetelést építettek be. Az alsó kváderes részen további 2 cm-es kváderhatású szigetelést alkalmaztak, míg az íves főbejárati kváderes felületet teljes egészében kőzetgyapottal borították. A főhomlokzaton lévő, az időjárás viszontagságainak erősen kitett címer 3D szkenneléssel digitalizálva készült el újra, a restaurált változat az eredeti részletességében pompázik ismét.
Az épület környezete sem maradt ki a megújulásból: új csapadék- és szennyvíz-elvezető rendszer, záportározó, valamint új térburkolatok és rendezett kert emelik a főépület környezetének színvonalát.
Az elmúlt években ugrásszerűen nőtt az egyetem hallgatói létszáma, jelenleg már több mint 3300 hallgató tanul itt, akiknek kétharmada műszaki és informatikai szakokon folytatja tanulmányait. Ez a növekedés nemcsak az oktatás iránti igényt, hanem a helyi és regionális innovációs potenciált is jól tükrözi. Az egyetem nemzetközi vonzereje is nő, hiszen a hallgatók között már külföldiek is jelen vannak.
A megújult épületben öt előadóterem és nyolc szemináriumi terem várja a hallgatókat, amelyek összesen akár 780 fő befogadására alkalmasak. Új tornaterem, öltözők, tárgyalók és tanári szobák is helyet kaptak, továbbá az alsó szinten a diákcentrum, büfé és szerverszoba szolgálja a közösségi életet és az informatika zavartalan működését.
Fabó Éva Sportuszoda – ahol generációk nőttek fel
A Fabó Éva Sportuszoda Dunaújváros egyik meghatározó sportlétesítménye, amely 1977 óta szolgálja a városlakókat és a sportolókat. A Béke téren található épület, melyet Péchy Imre tervezett, a korábbi strandfürdő közvetlen szomszédságában épült meg, és a város sportéletének fontos helyszíneként működik immár évtizedek óta.
A fedett uszoda szerkezeti kialakítása korának egyik legmodernebb megoldásait tükrözi. A központi tér fő eleme az 50 méteres, versenyzésre is alkalmas sportmedence, amely mozgatható fallal két részre osztható. A medence mellett tanmedence és gyerekmedence is helyet kapott, így az épület a versenysport mellett az úszásoktatás és a szabadidős sportolás igényeit is képes kiszolgálni.
Az uszoda belső tereinek kialakítása funkcionális, a medencetér világos, jól átlátható. Az épület több szinten foglalja magában az öltözőket, irodákat, gépészeti helyiségeket és a nézők számára kialakított lelátókat is. A külső megjelenés a korszak építészetének tipikus jegyeit hordozza, a beton és üvegfelületek kontrasztjára építve. Az épület formavilága visszafogott, de karakteres, szervesen illeszkedik a város szocialista időszakban kialakult központi zónájába.
A sportuszoda a dunaújvárosi úszó- és vízilabdaélet egyik központja, de hétköznapokon is sokan veszik igénybe a közönségidőszakban. Az évtizedek alatt az uszoda a város sportkultúrájának szerves részévé vált, és ma is fontos szerepet tölt be a közösségi életben.
Karnevál Fesztivál – a nevetés évszaka a Bartókban
A tél közepén, amikor a városra rátelepszik a hideg és a köd, mindannyian vágyunk egy kis fényre, nevetésre, emberi közelségre. A Karnevál Fesztivál ötlete ebből a vágyból született: hogy néhány hétre kiszakadjunk a szürkeségből, és a színház varázsán keresztül idézzük meg a farsang derűs, játékos, felszabadító hangulatát. A humor, a komédia, a nevetés mindig is több volt egyszerű szórakoztatásnál – az emberi lélek túlélési stratégiája. Segít szembenézni a mindennapok nehézségeivel, és újra felfedezni bennünk a derűt, a kíváncsiságot, az élet örömét. És ahogy a jó krimik is tanítanak: a titkok kifürkészése, a borzongás és a megfejtés közös öröme éppúgy része az emberi kíváncsiságnak, mint a nevetés. A fesztivál előadásai – legyenek azok klasszikus krimik, brit vígjátékok vagy francia komédiák – mind ezt a sokszínű, felszabadító energiát hozzák a Bartók Színház színpadára. Meghívott társulataink és vendégművészeink olyan alkotóközösségek, akik nemcsak szakmai partnereink, hanem barátaink is – együtt gondolkodunk, együtt nevetünk, és együtt hisszük, hogy a színház a legjobb hely a találkozásra. Csempésszünk egy kis fényt és játékosságot a téli esték zúzmarás hangulatába. Legyen a Karnevál Fesztivál mindannyiunk közös ünnepe – a derűé, az emberi kapcsolatoké, a színház varázsáé.
Őze Áron, Igazgató és Csadi Zoltán, Művészeti Igazgató
A KARNEVÁL BÉRLET bérlet négy vendégelőadást tartalmaz:
Október 17-én került bemutatásra a HÁROM NŐ, EGY ESET tragikomédia, amit Lackfi János kifejezetten Őze Áronnak és a Bartók Színháznak írt! A különleges ősbemutatót a Színházunk Mikroszínpadán tekinthetik meg.
A premierre eljött a darab szerzője, Lackfi János is, akit igazi Sztárbox élményben részesítettek! Akik az ütéseket adják: Holecskó Orsolya, Kovács Vanda, Sajgál Erika (főszereplők), és Palkó Panka, az előadás rendezőasszisztense. Alkalmi ring: a Mikroszínpadunk a bemutató után.
Lackfi János: HÁROM NŐ, EGY ESET
– tragikomédia –
Kortárs magyar ősbemutató a Bartók Színház felkérésére
Az előadást 16 éves kortól ajánljuk!
Egy temetés. Egy halotti tor. Három nő – és egyetlen férfi emléke, ami összeköti őket. Három különböző élet, három különböző kapcsolat, három, elsőre kibékíthetetlen sors. És egy szoba, ahol a múlt nem hagyja nyugodni a jelent. Lackfi János új darabja egyszerre komikus és megrendítő: pengeéles humorral, groteszk helyzetekkel és váratlan érzelmi mélységekkel vezet végig minket egy olyan társasjátékon, amelyben a tét a múlt megértése – és harmincezer dollár. A halott férfi utolsó kívánsága, hogy szerelmei nézzenek szembe önmagukkal… és egymással. Nevetünk – néha hangosan, néha kínunkban –, miközben egyre mélyebbre süllyedünk a lelki hullámvasúton. A szereplők egymás torkának esnek, majd egymás nyakába borulnak, a játékmester provokatív kérdései pedig egyre közelebb visznek a végső igazsághoz. A Három nő, egy eset tragikomédia a legjavából – ismerős emberi helyzetekkel, bosszantóan életszerű karakterekkel és megindító vallomásokkal. Egy darab, amely egyszerre szórakoztat és szíven üt.