Nézzen be hozzánk

Author

Nemes Orsolya

Egyéb

Nőnap alkalmából köszöntjük művészeinket, munkatársainkat, nézőinket!

írta
2018-03-08
Komment
986

 

NEMZETKÖZI NŐNAP ALKALMÁBÓL SOK SZERETETTEL KÖSZÖNTJÜK MŰVÉSZEINKET, MUNKATÁRSAINKAT, NÉZŐINKET!

 

 

Márai Sándor: Füves könyv (részlet)

A nőkről általában

“Köszönet a nőknek. Köszönet neked, aki megszültél. És neked, aki a feleségem voltál. És neked, te harmadik, tizedik, ezredik, aki adtál egy mosolyt, gyöngédséget, egy meleg pillantást, az utcán, elmenőben, vigasztaltál, mikor magányos voltam, elringattál, mikor a haláltól féltem. Köszönet neked, mert szőke voltál. És neked, mert fehér voltál. És neked, mert a kezed szép volt. És neked, mert ostoba és jó voltál. És neked, mert okos és jókedvű voltál. És neked, mert türelmes és nagylelkű voltál. És neked, mert betakartad hajaddal arcomat, mikor megbuktam és rejtőzni akartam a világ elől, s neked, mert tested meleget adott testemnek, mikor fáztam az élet magányában. És neked, mert gyermeket szültél nekem. És neked, mert lefogod majd puha ujjakkal a szemem. És neked, mert kenyeret és bort adtál, mikor éhes és szomjas voltam. És neked, mert testedből a gyönyör sugárzott. És köszönet neked, mert jó voltál, mint az állatok. És neked, mert testednek olyan illata volt, mint a földnek az élet elején. Köszönet a nőknek, köszönet.”

Márai Sándor gondolatait Gasparik Gábor közvetítette.

Egyéb

Lélekharang és Toldi – két próbaidőszak, két előadás, két műfaj egy időben!

írta
2018-03-06
Komment
1604

 

Páskándi Géza: Lélekharang és Arany János: Toldi – két próbaidőszak, két előadás, két műfaj, egy időben!


Színházunk márciusban két bemutatót állít színpadra: Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját, melyet március 16-án tekinthetnek meg, és Arany János-Szarka Gyula: Toldi című musicalét, melyet március 23-án. 

Színházunk az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 170. évfordulója alkalmából tűzi műsorra Páskándi Géza: Lélekharang című drámáját. A mű a Ferenc József császár elleni sikertelen merényletet tárgyalja, amit Libényi János magyar szabósegéd követett el 1853. február 18-án Bécsben. Miért, kinek a megbízásából, miféle nemzeti érzéstől vezérelve készült ez a gyerek-ember a császárgyilkosságra? Kinek származik ebből haszna, kiket erősít meg a merénylet? Az író egy izgalmas krimi ok keresésével nyomozza végig az esetet: hogyan válik csöndes forradalmárrá egy nagypolitikától távol álló, egyszerű szabólegény. 

Az előadás a Stúdióteremben lesz megtekinthető, Léner András rendezésében. 

Szereposztás: Libényi János, szabósegéd, csákvári magyar, 21éves: HAVASI PÉTER / Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia császára, 23 éves:  CSADI ZOLTÁN / Ezredes, osztrák, ötvenen túl: SZEMÁN BÉLA / Kapitány, magyar, harminchoz közel: ŐZE ÁRON / Vallató: CSADI ZOLTÁN / Tisztelendő: JILING OTTÓ / Magdó, Libényi nénje, 26 éves: TŐKÉS NIKOLETTA / Hilde, osztrák lány, 18 éves: MAKAI ANITA / Mayer Sámuel, Hilde rokona, mózesvallású szabómester Bécsben, idős: SZEMÁN BÉLA / Késes, Ajtónálló: JILING OTTÓ

Látvány: Kovács Yvette Alida / Dramaturg: Kompár Valéria / Súgó:Szekeres Petra / Rendezőasszisztens: Szekeres Petra

 

200 évvel ezelőtt született Arany János, a magyar irodalom egyik legkiválóbb csillaga, kinek Toldi című elbeszélő költeménye megjelenésének pillanatától osztatlan sikert aratott mind az irodalmi, mind pedig az olvasói körökben. A mű nagyszerűsége mit sem csorbult az elmúlt 170 évben.* Természetesen komoly kihívás egy ilyen klasszikus színpadi adaptációja, hiszen a műfaji átdolgozás csak abban az esetben megengedhető, ha azáltal sikerül felnőni az eredeti mű nagyszerűségéhez.

2018. március 23-i bemutatónk alkalmával erre teszünk kísérletet a Bartók Kamaraszínház nagyszínpadán.

Arany János dallamos sorait Szarka Gyula, a Ghymes együttes egyik alapítója zenésítette meg, így készítve el a mű 21. századi, ugyanakkor a kulturális hagyományokra épülő musical változatát. A testvérharcról, ármányról, tisztességről, becsületről, tisztaszívű szeretetről és bátorságról szóló történetet a Dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház táncegyüttesével kiegészülő előadás teszi új élménnyé, Vári Bertalan koreográfiájában. Matyi Ágota látványtervezését egy egészen modern színpadképpel és Hetesi Attila kortárs képzőművész által alkotott valós időben megszülető képzőművészeti alkotásokkal. Kiváló énekes színészek közreműködésével egy izgalmas crossover várja majd Dunaújváros közönségét Sipos Imre rendezésében.

*1847-ben jelent meg a mű, a többi díjazottal együtt

Szereplők: György Rózsa Sándor / Auksz Éva / Derzsi György / Jegercsik Csaba / Bartók Táncszínház

Dramaturg: Balassa Eszter / Zeneszerző: Szarka Gyula / Rendező: Sipos Imre / Látvány: Matyi Ágota / Koreográfus: Vári Bertalan

Egyéb

Beszélgetés Kovács Vandával, Molnár Ferenc Az üvegcipő című művének Adéljával

írta
2018-01-24
Komment
1367

 

Beszélgetés Kovács Vandával, Molnár Ferenc Az üvegcipő című művének Adéljával

“Nagyon erős érzéseim és elgondolásaim, terveim vannak ezzel a nővel kapcsolatban, és színészként, mint Kovács Vanda ezt megpróbálom – a rendező szavaival élve – fegyelmezett szabadsággal próbálni. Egyébként a szerep nagyon nehéz, sok-sok síkját kell megmutatni, megtalálni ennek a csajnak. Természetesen vannak szerepek az ember életében, amikor a saját életedben is éppen ott tartasz, vagy tudsz párhuzamot vonni, emlékekből meríteni. Ez nálam most nem így van, és ettől is nagyon izgalmas, hogy meg kell találnom magamban ezt a személyt.”Tovább

advert-image
Egyéb

Beszélgetés Géczi Zoltánnal: Az üvegcipőről, Császárról, Dunaújvárosról, a társulatról.

írta
2018-01-17
Komment
1339

 

 

Beszélgetés Géczi Zoltánnal: Az üvegcipőről, Császárról, Dunaújvárosról, a társulatról.

“Mindenkinek ajánlható ez az előadás, 10 évestől 100 éves korig. Egyfelől egy izgalmas, csavaros szerelmi négyszög, másfelől egy borzasztó jó vígjáték. Nagyon-nagyon sok humor van benne, és nagyon sok humorforrás, amit úgy tűnik, hogy méginkább erősít a rendező…”

Tovább

Bezárás